Inzertszöveg:
Avicenna emlékünnepség (Szász János, Czabarka György)
Elhangzó szöveg:
Avicenna, az ősi tadzsik nép nagy fia, tudós és költő, egyben a középkor egyik legnagyobb haladó gondolkodója és orvosa volt. A Mir-Araba mecset mai állapot[ában], ahol tanított Avicenna. Egyik művének fennmaradt példánya, eredeti kézírásával. Kánonjának 1589-es velencei kiadása. Az Országos Béketanács és a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésen emlékezett meg Avicenna születésének ezredik évfordulójáról. Ligeti Lajos, a Tudományos Akadémia alelnöke megnyitójában elmondotta, hogy a Béke Világtanács határozatot fogadott el. Ünnepeljék meg világszerte az emberiség kimagasló alakjainak évfordulóit. Ezer év távlatából emlékezünk most Avicennára, az emberek békés együttműködésének egyik legkimagaslóbb alakjára - mondotta Dabis László, az orvostudományok kandidátusa. Munkába kell állítani azokat az eszközöket, amelyek a természet erőit az embernek alávetik! - írta egyik könyvében Avicenna. A Béke Világtanács nagy érdeme, hogy az élő Avicennát kiemelte a feledés homályából és példaképül állította a békéért harcoló népek elé.
Kivonatos leírás:
Avicenna portréja (kezében könyvvel ábrázolva, az MTA rendezvényének plakátján). A buharai Mir-Arab-Madrasa (Mir-e Arab) mecset képe (fotó). Avicenna művei (egy kézírásos munkája, Kánonja velencei kiadásának címlapja). A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Béketanács Avicenna-konferenciája 1952. aug. 25-én, hétfő este (az MTA épülete (totálkép), konferenciaterem, Ligeti Lajos megnyitó beszéde után Dabis László felszólalása (a hallgatóság soraiban Erdey-Grúz Tibor, Mihályfi Ernő, Dobi István, Germanus Gyula, Szabó Piroska, Rusznyák István).
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:MHDF
Azonosító:mvh-52-36-01