Elhangzó szöveg: [riporter]: "Hát te mit csinálsz, Laci?" [Laci]: "Ragasztom az űrhajót." [riporter]: "Hát az űrhajót ragasztani kell?" Igen, többezer fémalkatrész ragasztása nélkül az űrhajózás számos problémáját meg sem lehetne oldani. Szerte a világon a ragasztók széles választékát kísérletezték ki. Ezekkel ma már megvalósítható különböző fémötvözetek, kerámiák és fémek, fémek és üveg, műanyagok és fémek vagy hajszálvékony fémlemezkék biztonságos és tartós egymáshoz rögzítése. A ragasztók többségénél a gyanta elemi részecskéi óriásmolekulákká szerveződnek és nagy kötéserővel tapadnak a ragasztandó felületekhez. A kötés olyan szilárd, hogy húzáspróbákon gyakran elszakad maga az anyag, de a ragasztás nem válik szét. A ragasztás a korszerű fémipar forradalmi újítása. Ez az eljárás sikeresen alkalmazható az ipar számos területén, még nagyteljesítményű présszerszámok esetében is. Ragasztással készülnek a habalapanyagú, alumíniumlemezekkel borított épületelemek is. Ezekből préselés és feltöltés után ilyen óriási műhelycsarnokok és raktárépületek szerelhetők össze. Hegesztés helyett ma már egyre gyakrabban ragasztják a villamosvonatok pályaelemeit. Így nem csak szilárd kötést biztosítanak, hanem a nagyjelentőségű eljárás megoldja a sínek elektromos szigetelését is. Sajnos a nagyteljesítményű ragasztók többségének még borsos az ára. Használatuk azért egyelőre főleg a nagyiparban gazdaságos.

Kivonatos leírás: