Elhangzó szöveg: Élete utolsó heteiben még egyszer utoljára hazalátogatott szülővárosába Kanadából - ahol 44 évet élt - Duczynska Ilona. A 60 éves históriára emlékezett a kamera előtt, a magyar kommunista mozgalom bölcsőjére. [Duczynska Ilona szinkron]: „Ahogy Marx mondotta: az elnyomottak felismerik a helyzetüket. Ez a fölismerés, ez lassan és különös utakon történik. Ezt a folyamatot én egy kicsi sejtben éltem meg, a társadalomnak egy apró sejtjében. Felmerült az a kérdés, hogy ha már mozgásba jött a társadalom, hogyha fölborult a régi rossz rend, van-e akkor olyan erő, ami államalakító, forradalmi szervvé tudna változni. Jöttek a hazatérők a Szovjetunióból, Kun Béla és a többiek. És voltak szociáldemokrata vezetők. És azután volt egy harmadik csoport, a forradalmi szocialisták, fiatalok. Világos volt előttünk, hogy vagy ebből adódik egy forradalmi szerv, vagy soha meg nem lesz. Volt hát egy első tapogatózás, e között a három csoport között, úgy mondanám, amit később egyszer Révai úgy írt le, hogy három patakból folyt össze a párt nagy folyója.” Duczynska Ilona - akit torontói otthonában ért a halál - jelentős személyiségét gyászolja a nemzetközi munkásmozgalom.

Kivonatos leírás: