Elhangzó szöveg: [Buga László szinkron]: „Az egészséges ember olyan, mint a kötéltáncos, aki nyugodtan, biztosan, határozottan jár a kötélen, mert tudja minden körülmény között megtudja tartani egyensúlyát. Az egészség a legdrágább kincs a világon. És mi azt akarjuk, hogy az emberek minél gazdagabbak legyenek. Egyszer egy vidéki kiszállásom során úgy látszik, hogy előre bemondták a faluba, hogy jön a Buga doktor. Odajön hozzám egy öreg magyar, és azt mondja: maga az a Buga doktor? Mondom én vagyok. Hát maga van? A Buga doktor létezik? Az nem egy olyan kitalált valaki, mint a Miska bácsi a rádióba vagy a tévébe? Hát, mondom nem, én vagyok. Vagyok bizony 30? 73 esztendeje. Az bizony. Aztán amikor már diák voltam, akkor kérdezgettek: mondja csak maga orvos lesz? Igen valami ilyesféle. Vagy tanító, mint az édesapja? Nem, orvos. Aztán mondja csak, erre a betegségre, meg arra a betegségre mi a jó? Itt jöttem én rá, hogy mennyire szükség van arra, hogy a magyar falut megtanítsuk az egészségre. Az egészség ismeretére, és a betegség tiszteletére. Falusi ember vagyok, megszoktam, hogy falun segíteni kell a másikon. És talán így egyesült bennem a két hivatás, hogy orvos legyek és néptanító legyek. Az egészségügyi néptanító. S azóta járom az utamat, mondom a magamét, nem a magamét az egészségét. A hajnallal kelek reggel 4.00-kor. Nyáron, télen egyaránt, hogy az írásbeli munkámat elvégezzem. Azt mondhatom, hogy a könyveiben élek. Idáig 24 könyvem, sok brosúrám, és nem tudnám megmondani hány újságcikkem jelent meg. A Szabad Föld című újságnak 1949 óta rendszeres munkatársa vagyok. Nemrég újra feltámasztottuk az Egészség című folyóiratot. De talán az írásnál még fontosabb az én számomra, szó. A legtöbb ember engem a rádión keresztül ismer, az az hogy nem is engem, hanem a hangomat. A folyó évbe vidéken eddig 35, Budapesten 30 előadást tartottam. Valahogyan összejöttem az apró falvakkal, és nincs olyan hely, ahova ne mennék szívesen. De az az érdekes, hogy vénember létemre bírom az utazást, akár autón, akár vonaton, vagy hát még szekéren is voltam már előadást tartani. Mi a célom? Apám azt mondta egyszer, fiam én addig tanítok amíg bírok. Igen, a jó tanítónak nincs nyugdíja, amíg beszélni bír, addig igenis tanít.” A Szakszervezetek Országos Tanácsa székházában a közművelődésben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért ünnepélyes keretek közt osztották ki az idei SZOT-díjakat. Ez évben 25 kitüntetettnek nyújtotta át Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára az elismerő plaketteket, köztük Avar István színművésznek, Moldován Stefánia operaénekesnek, Róna Péternek a Filmhíradó rendezőjének, valamint dr. Buga Lászlónak.

Kivonatos leírás: