Elhangzó szöveg: [riporter]: "Itt állok a Magyar Mozi- és Videofilmgyár bejáratánál. 1988 januárját írjuk és elhatároztuk, hogy a Magyar Filmhíradó kamerájával végig követjük egy népszerű ember egy esztendejét, és azt az év utolsó hetében közreadjuk. Lehet, hogy egyetlenegy ember példája nem általánosítható, de sokunkra igaz kép áll össze." [szállodaportás, majd a riporter és Gálvölgyi János]: "- Jó reggelt kívánok, Művész úr! Tiszteletem! - Jó reggelt kívánok! - Nagyon szépen köszönöm! - Jó reggelt kívánok, Művész úr! - Jó reggelt, nem késtem, ugye? - Nem! - Elnézést kérek, csak én mindig itt szoktam a Hiltonban reggel meginni a tejszínhabos kávémat, úgyhogy, bocsánat, hogy ha néhány percet mégis késtem volna! - Művész úr, a következő kérésünk lenne… - Igen. - A Magyar Filmhíradó kamerájával szeretnénk nyomon követni ezt az évét, találkozni Önnel havonta-kéthavonta, úgy elbeszélgetni saját dolgairól, aktuális dolgainkról, benne van? - Boldogan, nagyon szívesen, de most, így könyörgöm, igyuk meg a kávét, bent a Hiltonba, jó, az egész stáb a vendégem, gyertek gyerekek, jó? - Köszönjük szépen, kösz szépen!" [riporter]: "Az egészséges életmódról nem lehet eleget beszélni, Gálvölgyi János nagy híve a tömegsportnak, első kérdésünket egy népligeti futóversenyen tettük fel a népszerű művésznek." [1988/20]: "Honnan ez az erő, ez a frissesség? - Hát az igazság az, hogy, általába rendszeresen csinálom, ha az időm engedi hetente kétszer-háromszor. De mondjuk egy ilyen alkalommal nagyon jó érzés az emberek között a jó levegőn futni és a kondíció hozzá tartozik a pályánkhoz, a szakmához, másképp nem is lehetne csinálni. De ez is olyan, mint az életben minden, hogy nem szabad túlzásba vinni. Parancsolj, foglalj helyet! - Köszönöm szépen! Kedves egészségedre! - Ne haragudj, egészségedre!" [riporter és Gálvölgyi]: "Már itt is van Gálvölgyi János. - Jó reggelt! - Jaj, újabban itt kávézom, a Volvómat is lecseréltem, ugyanis építkezni fogok. - Hát nem olcsó mulatság, de aktuális téma. - Az. Bár én még csak az elején járok. Igyuk meg a kávét, jó? Mikó István barátom erről többet tudna mesélni… [1988/27]: "- Hobbim a főzés… - A nyál összefut a számba. - Csak az az igazság, hogy az utóbbi időbe kevés időm marad rá, mer’ sokat járok vidékre, és belekaptam egy építkezésbe is. - Apropó építkezés. Talán rajtam is tudna segíteni, meg a nézőkön is. Honnan szerezzünk téglát? - Hát az én módszerem nem túl gyors, de nagyon sok utánjárástól kíméli meg az embert. Hát, ha minden jól megy, akkor jövő ilyenkor már cserepet sütök." [riporter]: "Egy gyönyörű tavaszi napon a közlekedési morálról beszélgettünk." [1988/13]: " - Bocsásson meg művész úr, mi a véleménye az országutakon uralkodó terroról? - A lehető legrosszabb. És azt hiszem, egyre, napról napra agresszívabbak vagyunk, a csuda tudja, hogy miért, az utcán, és ezt az agresszív vezetést még nehezebbé teszi, illetve ennek elviselését az autók rendkívül rossz műszaki állapota. Néha olyan kocsikkal lehet találkozni hétköznap, meg vasárnapokon a csúcsforgalomban, hogy az ember szíve szerint még az udvarra sem engedné le, nem hogy az M7-re, vagy pedig hát egy ilyen nagy forgalomba az utcára. - Nem akarom tovább föltartani, jó utat kívánok. - Köszönöm szépen!" [riporter]: "Az év közepén is túlvagyunk, a Művész a Balatonra utazott egy új, környezetkímélő autóval." [1988/29]: " - Örömmel köszöntjük Művész úr, abból az alkalomból, hogy ön az első, aki gázos autóhoz kapott hajtási engedélyt. Meséljen valamit az előnyeiről! - Én csak az előnyeiről tudok mesélni. Nagyon praktikus, nagyon tiszta, nem szennyezi a levegőt, rendkívül keveset fogyaszt, én a motorhoz azóta hozzá nem nyúltam. Nagyon boldog vagyok és remélem, hogy tán az egész világon elterjed, hogy nálunk is egyre jobban elterjed majd. Egy dolog van, amit hát tudomásul kell venni. Nagyon, nagyon pontosan, precízen be kell tartani a biztonsági előírásokat. - Köszönöm! Jó utat! - Köszönöm!" [riporter és Gálvölgyi]: "Elnézést kérek a késésért, csak nem indul ez a szemétláda! Ezzel szórakozok egész nap. Szegény kis autó, rácsaphatok én is egyet? Nyugodtan csapja rá! Itt adtam randevút, ne haragudjon, mostanában itt kávézom, akartam telefonálni, hogy nem tudok elindulni ezzel a szemétláda kocsival, ráadásul a macskám étvágytalan, az aranyhalamnak légszomja van, a kutyám búskomor, ahh, van baj elég! (…) Hát egy társadalom civilizáltságát az is jelzi, hogy milyen a viszonya a természethez, amelynek szerves része az állatvilág is. Erről nagyon gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Igaz, Artúr? Az igazság az, hogy én nagyon szeretem az állatokat, nem szégyenlem, gyerekkorom óta nagy állatbarát vagyok, annyira, hogy például nekem ma, a mai napig nincs gyapjúingem, pontosan egy gyapjúingem van, azt is a molyoknak tartom, ha megéheznének. Kiskutyám! Ők is milyen szépen, békésen megvannak együtt. De úgy érzem, hogy eljött az ideje egy új állatvédelmi törvény megalkotásának, bár azt is meg kell vallanom, hogy az embervédelem körül még mindig vannak problémáink. Elnézést kérek, eljött a vacsora ideje és a ritka alkalom akkor, amikor én itthon vagyok, szeretem a családomnak én elkészíteni. Bocsánat! Jó étvágyat, fiam! Na, vedd mᒠle! Én azt hiszem, aki az állatot szereti, rossz ember nem lehet!" [riporter]: "Borongós őszi idő van, de a művész év eleji ígéretéhez híven rendelkezésünkre áll. (…) Itt vagyunk Gálvölgyi János legújabb törzshelyén, már itt is van, a pontossága még a régi. Jézus anyám! Elnézést, bocsánat, el ne essen!" [Gálvölgyi, a riporter és az ivócimborák]: " - Szerbusz, szerbusztok, gyerekek, drága, szerbusz! - Janikám! Szevasz, Janikám! Iszó’ valamit? - Kicsit rozoga ez az autó? - Szép. Ez az új törzshelyem, jövök, fiúk, itt kávézom, rumozok, minden. Árpi! - Bocsánat, igen! - Eladtam már mindenemet… - Igen, de elnézést… - A telkem még megvan… - De beszéltünk mi már jobb körülmények között is! - Mér’ rossz a körülmény, Árpi, mér? Esik, vagy mi van? Fázol? Árpikám, pacal van, minden. Szóval a telkem még megvan, ezen a hétvégén gyertek el a telkemre, jó? - Az egész stáb? Hát, annyian ne azér’, sokan vagytok! Árpi te gyere! Te nem iszol annyit, gyere Árpikám!" [riporter]: "Végül elfogadtuk a meghívást. Valóban jobb környezetben, és ami ennél is fontosabb, jobb állapotban találtuk a művészt." [1988/26]: "Nagyon szeretem a vízpartot, szeretek horgászni, szeretem a halakat, szeretem a vizet, szeretem a csendet, szeretem a természetet és itt még külön öröm a vízparton nézni fiainkat és lányainkat, akik készülnek a Szöuli Olimpiára. Az nagyon tud idegesíteni, hogy ha elviszik véletlenül a horgaimat! Nagyon bízom benne, hogy nagyon sok arany akad majd Szöulban a horgunkra." [riporter]: "Túl vagyunk az olimpián. Aranyak is akadtak jócskán a horgunkra. A Művészt ismét sportolás közben kerestük meg." [1988/47]: " - Hát ezt nevezem! Futott, horgászott már, nem is tudtuk, hogy gerelyt is hajít. Ráadásul itt a Stadionban. - Hát az az igazság, élek-halok a gerelyért. Amíg kollegáim általában mondjuk, hát lovagolnak vagy teniszeznek, én maradok a gerelyhajításnál és az atlétikánál. - Önnek, mint amatőr sportembernek, mi a véleménye a sportpályákon eluralkodott doppinghasználatról? - A lehető legrosszabb, hadd mondjam meg, mert túl azon, hogy megkérdőjelezi az elért eredményeket, felborítja az ember hormonháztartását. - Most vallja be, ön soha nem használta? - Próbálkoztam vele, de rám hála jó Istennek semmi káros hatása nem volt." [Gálvölgyi és a riporter]: "- Üdvözlöm Művész úr! Hopp-hopp, tessék vigyázni, hoppá, jaj-jaj! - Nem tudok leszállni, kölcsön bicikli… Marika, drága, két nagyon finom Szimplát a Bánki úr számlájára, töltse meg, Marika drága, ő fizeti, csak a neve Szimpla! - Erre nem számítottam! - Nem? Meghívhatsz nyugodtan! - Bocsánat, kérdezhetek, Művész úr? - Kérdezzél, drága Árpikám, kérdezzél! Marikát zavarba hozod, Marikát zavarba, ide járok minden nap, csak hogy még mindig zavarba van… - Kedves egés…, ilyenkor év vége tájékén azt szokták kérdezni, hogy hát mit vár ugye az újévtől, 1989-től. - Édes vagy! - Kezd-e új életet? - Hát Árpikám, az ember manapság nálunk havonta kezd új életet az adótól függően. - Hát erről mi már beszélgettünk! - Ja! [1988/42]: " Nem vallom beeee, áááá, áááá!" [Gálvölgyi és a riporter]: "Egész pontosan érkezett Gálvölgyi János. Igen, hát végül bevallottam és hát erre futotta, erre a kis rollerra, de szeretem. Árpikám, egy jó kávét? Köszönöm, nagyon szívesen elfogadom, hideg van! Cukorral, cukor nélkül? Kettő cukorral, ha szabadna. Kettő cukor. Kiszolgálod magad vagy adjam én, csak így. Ha elvehetem, köszönöm szépen! Egy, kettő. Árpi, ne haragudj meg, de itt a falnak is füle van, hat forint, kávé!"

Kivonatos leírás: