Elhangzó szöveg: Kossuth Lajos születésének 150-ik évfordulóját ünnepli a magyar dolgozó nép. Budapesten, a Kossuth Lajos téren Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth-szobrának felállításán dolgoznak. A mellékalakok Kocsis András és Ungvári Lajos szobrászművészek munkái. Kossuth Lajos szülőfalujában, Monokon Nógrádi Sándor, a honvédelmi miniszter első helyettese mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy a Szovjetunió felszabadító harcának eredményeként megszületetett a feltétele annak, hogy a magyar nép, élén a komunistákkal (sic!), bölcs vezére és tanítója, Rákosi Mátyás vezetése alatt ne csak valóra váltsa Kossuth programját, de Kossuth szellemében tovább is fejlessze azt. Ezután az ünnepségen megjelentek megkoszorúzták Kossuth szülőházának emléktábláját. Budapesten, a Parlament előtti téren hatalmas tömeg gyűlt össze a szoboravató ünnepségen. Révai József népművelési miniszter, a Politikai Bizottság tagja mondott beszédet [Révai József]: "Elvtársak! Százötven év telt el Kossuth Lajos születése óta. Elég idő arra, hogy emberek és eszmék feledésbe merüljenek. Kossuth Lajos kivételes nagyságának bizonysága, hogy emléke ma is elevenen él népünk szívében, hogy eszméiből ma is meríteni tudunk. Tiszteljük Kossuth Lajosban mindenek előtt a forradalmárt, aki 1848-ban felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt. Nem hátrált meg, nem alkudott meg, nem egyezkedett az idegen elnyomókkal, hanem forradalmi eréllyel fegyverbe szólította népét, a válságos helyzetben nem lapult meg, hanem szembenézett a viharral, bátran és merészen dacolni mert vele. A mi népköztársasági kormányunk büszkén mondhatja el magáról, hogy utódja Kossuth Lajos forradalmi, nemzeti kormányzatának. Az amerikai imperialisták hivatásos hazudozói azt állítják, hogy Kossuth Lajost az Egyesült Államok támogatta. Ebből a legendából nem igaz egy szó sem. 0’Connor pittsburghi érsek, Hughes bíbornok száz évvel ezelőtt éppoly hévvel uszított Kossuth Lajos ellen, mint ma Spelman bíboros a magyar népi demokrácia ellen. A szabadságharc alatt a cári Oroszország a magyarságot elnyomó Habsburgok szövetségese volt. Ma a szocializmus országa, a béke országa, a kommunizmus nagy építkezéseinek országa, Sztálin országa, barátunk, támaszunk és szövetségesünk. A magyar nép új országot épít magának, békét akar, nem háborgat senkit. De a békés építés közben, nagy ötéves tervünk megvalósításán munkálkodva, a magyar nép nem felejtette el Kossuth Lajos üzenetét. A hazáért, a magyar függetlenségért, szocialista építésünk vívmányaiért, népünk, Rákosi Mátyás vezetésével kész dolgozni, harcolni, nem rosszabbul, mint egy évszázaddal ezelőtt, Kossuth Lajos vezetésével." A Budapesti Városi Tanács nevében Pongrácz Kálmán, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vette át a szobrot. Rákosi Mátyás elvtárs, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára a Minisztertanács nevében elhelyezi koszorúját az emlékművön. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Gerő Ernő államminiszter, Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter a Néphadsereg nevében, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Azovcev elvtárs koszorúzza meg az emlékművet. Ezzel a hatalmas, új emlékművel népünk ismét megmutatja, hogy szívében kitörülhetetlenül (sic!) él 1848 hőseinek legendás alakja, hogy méltó örököse és továbbfejlesztője azoknak az eszméknek, amelyekért ők küzdöttek.

Kivonatos leírás: Kossuth Lajos képe (1848-as litográfia nyomán). Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth-emlékművének összeállítási munkái a Kossuth téren (felállványozott talapzat és mellékalakok, a központi szobor beemelése csörlőkkel). Emlékünnepély Monokon, Kossuth szülőfalujában 1952. szept. 19-én, pénteken (Nógrádi Sándor beszéde (az emelvény hátterében Kossuth-kép (Southworth-Hawes amerikai dagerrotípia felhasználásával), "Életem hazámnak szenteltem" felirat). Az elnökségben: Harmati Sándor megyei párttitkár, Iván István megyei tanácselnök, Boros Lajos monoki tanácselnök, Patassy Tibor színész, Szepesi György helyi lakos, szovjet és lengyel újságírók; felsorakozott katonai díszszázad és úttörők, közönségképek (pl. fejkendős asszonyok "Kossuth Term. szövetkezet, Megyaszó" feliratú táblával). Koszorúzás Kossuth szülőházánál (ma: Kossuth Emlékmúzeum; épület totál, az emléktábla (Gárdos Aladár szobrászművész munkája, 1911) közelképe. Budapest, nagygyűlés és szoboravatás a Kossuth téren 1952. szept. 19-én (hatalmas tömeg, háttérben a Parlament épülete, az Igazságügyi palotából filmezve). Révai József beszéde (élő, részlet; illusztratív képek: Kossuth fiatalkori arcképe, csataképek (pl. Than Mór: A tápióbicskei ütközet, Charles de Fer festménye), Kossuth kiáltványainak szövege, a Függetlenségi nyilatkozat képe). Képek a Kossuth téren összegyűlt tömegről, katonai díszalakulat, civil közönség (a pódiumról filmezve, háttérben az agrárminisztériumi és az Igazságügyi palota). A szobor leleplezésének pillanata (háttérben Rákosi és Sztálin arcképe), a Kossuth-szobor közelképe (alsó kameraállás). Pongrácz Kálmán beszéde után Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, majd Azovcev koszorúz (mellettük díszőrség, dolgozó filmoperatőr és fotóriporterek). Totálkép az emlékműről, majd, a mellékalakokról, végül a Kossuth-szoborról.