Elhangzó szöveg: Ebben a gimnáziumban töltöttem négy hosszú évet. Most kész, vége, megvolt a szóbeli. Nicsak, a Magdi már el is helyezkedett, kirakatrendező lesz. Tőle hallottam, hogy Vera, Éva, Duci az óragyárban dolgoznak, Edit és Ica pedig a Marx téri csemegeboltban. De hát mi legyek én? Talán autószerelő? Igen, ez elegáns, férfias dolog. Erről nem volt szó. Akkor inkább rádióműszerész. Micsoda? Előbb ezekkel a műszerekkel kell megismerkedni? A pályaválasztási tanácsadóban megkérdezték, tudom-e, mit csinál a szerszámkészítő. Nevetséges. Hát kalapácsot, meg harapófogót. Dehogy, ezeket a szerszámokat. Vagy legyek mintakészítő? Hát, próbáljuk meg. És most már itt is dolgozom a mintakészítő gyárban, ahol nagy tudású mesterek tanítanak. Nem volt hiábavaló a gimnázium, jól alkalmazhatom az algebrát és az ábrázoló mértani tudásom. S ha nekidurálom magam, még majd az esti egyetemre is beiratkozom. De most az a fő, hogy jó szakmát tanulok, és mintha csak a gimi előtt lenne, vár rám a Csöpi.

Kivonatos leírás: Az István Gimnázium a XIV. kerületi Ajtósi Dürer soron. Hősünk különböző szakmákban kipróbálja magát, aztán a gyár előtt találkozik a kedvesével..