Elhangzó szöveg: Telefonjelentések szerint Montrealban nagy iramban folynak az előkészületek. De ez még a jövő. Kalandozzunk helyette a múltba, életünk nélkülözhetetlen társának, a telefonnak segítségével. A távbeszélő névsornak csak másodikként bejegyzett száma jelentkezett: dr. Aba Iván. (szinkron riporter:) "Tudja Ön, milyen évforduló van?" (szinkron Aba Iván:) "Hogyne, hiszen én a Műszaki Életet szerkesztem, hivatalból tudom. Száz éves a telefon." 1876 tavaszán egy Graham Bell nevű gyógypedagógus nagyothalló készüléket barkácsolt, s közben feltalálta a telefont. Egy tölcsér, egy membrán, egy mágnes, némi indukált áram és a drót túlsó felén három kilométeres távolságban megszólalt a dróton továbbított hang. Az első távbeszélgetés valahogy így történhetett. (szinkron Psota Irén:) "Igen, hallom! Hallom! Te ott beszélsz én meg itt hallom. Milyen furcsa! Furcsa! Apád beszél." (szinkron fiú:) "Nem." (szinkron Psota Irén:) "Te buta vagy! Mert neked az semmi, hogy apád haza tud beszélni az üzletből?! Szólj ide bele!" (szinkron fiú:) "Apuka!" (szinkron Psota:) "Hangosabban!" (szinkron fiú:) "Apuka!" És most történetünkben lép a magyar Puskás Tivadar, aki a telefonközpont feltalálásával forradalmasítja a Bell-féle telefont, megsokszorozva annak lehetőségeit világszerte. (szinkron:) "Halló! Halló, hangosabban! Nem hallom." Évtizedekbe került, amíg a kurblis készüléktől eljutottunk a tárcsásig, ami nem más, mint egy egyszerű komputer. De van-e olyan komputer, amelyik a nagyszámú telefonigényre tudna megnyugtató választ adni? A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság vezetőjét Pozsonyi Vilmost kérdezzük. (szinkron:) "Joggal érdekli ez a főváros lakósságát, azért is, mer’ jelen pillanatban közel száznegyvenezer telefonigénylő van a fővárosban. Mi várható az ötödik ötéves terv végéig? Közel ötvenezer fővárosi lakó kap telefonkészüléket. A fejlesztés elsősorban az új lakótelepek területén fog megvalósulni, ezek közül is szeretném kiemelni Csepel területét, ahol egy ötezres központot kívánunk létrehozni, valamint a budai kerületek ellátottságát az új Krisztina központ létesítésével kívánjuk javítani." Új központot kap a belváros is, a Martinelli téren. Ötven nyilvános automatából és száznyolcvanhatezer fővárosi lakásból hívható a vidék és külföld. De ma még így kapcsolják a vidék nagy részét. (szinkron:) "121-849? Kéri Bonyhád 267, nevezetesen Zsoldos László igazgató! Legyen szíves!" Rohanó korunkban a távbeszélő nem csak hivatali és magánbeszélgetésekre alkalmas. Különféle szolgáltatásokkal egészül ki, sajnos szomorúakkal is. (szinkron:) "– Halló, tessék! – Lelki Elsősegély Szolgálat? – Igen, tessék! Miért hívott? Miben segíthetek? – Nagyon nagy bajba vagyok, szeretnék Önnel egy kicsit beszélni. Lehetséges ez? – Hogyne, tessék! – Az édesanyám meghalt és most apámmal élek és azzal sehogy nem tudjuk megérteni egymást." A pontos időt közlő telefonbemondó-nő erről a hanghengerről szól. (szinkron:) "12 óra 0 perc 10 másodperc." Az interurbán központ kábelrengetegében szinte itt az egész világ. (szinkron különféle idegen nyelveken:) Mindez a ma, de bepillanthatunk a holnapba is. A képtelefon kísérleti példánya segítségével. (szinkron:) "– Elkészültek a jubileumi kiállítással? – Elég sok a munka, de úgy néz ki, időre megleszünk. – Köszönöm szépen! – Kérem." Nyilván ez sem lesz tökéletes és megeshet, hogy hívásunkra az ifjú hölgy így fog foglaltat jelezni.

Kivonatos leírás: