Elhangzó szöveg: A nemzet óriási részvéttel gyászolja Teleki Pál gróf miniszterelnököt, aki egész életét forrón szeretett hazájának szentelte. A Magyarországot Trianonban ért súlyos csapás jóvátételére tudományos eszközökkel és a politika fegyvereivel folytatott országépítő munkája közben szabad idejét a magyar jövő biztosítására alkalmas ifjúság nevelésével töltötte. A gondviselés megengedte, hogy élete munkájának csodálatos eredményeit megélhesse. 1938. őszén, mint magyar kiküldött vett részt a komáromi tárgyaláson. Az első bécsi döntésnél a Belvedere-i palotában az ő világhírű térképén rajzolták meg az új országhatárt, melynek alapján felvidéki területek tértek vissza az anyaországhoz. A kárpátaljai válság idején, 1939. elején, miniszterelnökségének első napjaiban indult meg a felszabadító magyar honvédség Kárpátaljára. 1940. augusztusában Csáky István gróf külügyminiszter mellett megfigyelői minőségben Teleki Pál gróf is a Belvedere-i palotában tartózkodott a második bécsi döntés meghozatalakor, amely keleti és erdélyi országrészeket csatolt vissza az anyaországhoz. A felszabadult Erdély fővárosában, Kolozsvárott Teleki Pál gróf üdvözölte Magyarország kormányzóját: "Ennek az országrésznek visszatértével, főméltóságú uram, még teljesebbé válva reánk száll ez az ezredéves kötelezettség most, ez az ezredéves hivatás a Duna-medencében. Itt fogadjuk meg főméltóságoddal együtt, hogy ebben az ezredéves hivatásban fogunk élni úgy, hogy, ahogyan az magyarhoz illik!" A nemzet szolgálatában eltöltött hosszú munka után önként távozott. Tragikus halálát az egész nemzet mélységesen gyászolja. A budavári koronázó főtemplomban engesztelő szentmiseáldozatot mutattak be Teleki Pál gróf lelki üdvéért. A gyászmisén megjelent a Kormányzó úr és az új kormány. Az elhunyt miniszterelnök ravatalát az Országház kupolacsarnokában állították fel. A Kormányzó úr koszorúját [vitéz Horváth Dénes alezredes szárnysegéd helyezte a ravatalra] a ravatalra helyezik. Az olasz király és császár képviseletében a temetésre érkező Buti nagykövetet ünnepélyesen fogadták a Keleti pályaudvaron. Az olasz nagykövet III. Viktor Emánuel király és császár koszorúját helyezte el a ravatalon. Hitler Adolf német vezér és kancellár képviseletében Raeder tengernagy érkezett a temetésre. A közönség hosszú sorokban zarándokolt a halott miniszterelnök ravatalához. Magyarország kormányzójának jelenlétében az Országház kupolacsarnokában szentelték be a nemzet nagy halottját. Az elhunyt miniszterelnököt Bárdossy László, az új kormány elnöke búcsúztatta: "Teleki Pál most már elpihent. Ne zavarjuk álmát, amely felett egy nemez áldása, hálája és szeretete lebeg. A porhüvelyétől szabaddá vált lélek talán ott száll most a szeretett föld kedves tájain: szatmári lankákon, a szegedi kis tanyáknál, a hűvös leheletű széki erdőkben, Háromszék virágos rétjein. S ha ide gondol, bizonyosan azt üzeni nekünk, vidám cserkészkiáltással: "Jó munkát!" S mi azt feleljük rá: "Mindhalálig!" A szertartás után a gyászmenet a Kerepesi úti temetőbe kísérte Teleki Pál gróf hamvait.

Kivonatos leírás: