1943. június
Magyar Világhíradó 1008.
Magyarország kormányzója - Ünnepi szám Horthy Miklós 75. születésnapja alkalmából. Írta és elmondja: Herczeg Ferenc. (A dupla hosszú híradófilm kronologikus sorrendben fut végig Magyarország történetének utolsó 25 évén, sűrű, rövid snittekkel illusztrálva. Az írót és kommentátort egy szobában látjuk, díszmagyarban, hangját végig eredeti felvételen halljuk.) 31961 megtekintés, 1 hozzászólás, 230 megosztás
Több filmhír ebből a híradóból:
1

Adatlap

Inzertszöveg:
Elhangzó szöveg: MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJA, ÍRTA ÉS ELMONDJA HERCZEG FERENC: „Nemzetek addig élnek és virulnak, amíg alkalmas férfiakat tudnak vezető helyre állítani. Férfiakat, akikben megvan a bölcsesség, hogy felismerjék népük történelmi hivatását, megvan a hősiesség, hogy leküzdjék az útjukba tornyosuló akadályokat, s megvan végül a vonzó és sugalló erő, mely a laza embertömegeket egységes nemzetbe képes forrasztani. Mert a népek istene nagy férfiak szívében lakik és az ő tetteikkel szól az emberiséghez. Az erős népek azok, amelyek felismerik a providenciális férfit és cselekvésre készen tömörülnek körülötte. A gyönge népek pedig azok, melyek a vezér kiválasztásánál nem az ország érdekét, hanem egyesek és pártcsoportok érdekét tartják szemük előtt. A gondviselés a világ tudomására adta, hogy a magyar nemzet még nem végezte be történelmi küldetését, még további harcokat és munkát vár tőle. A gondviselés ezt akkor nyilvánította ki érthetően, midőn a trianoni katasztrófa után olyan vezért küldött, aki ki tudta emelni Árpád népét mélységes megaláztatásából. A háború győztesei és a győzelem élősdijei felprédálták Szent István örökségét, lefegyverezték dicsőséges hadseregét, megsemmisítették a nemzet gazdasági életét és megnyomorították ősi kultúráját. A proletárdiktatúra szennyáradatában a magyarság elvesztette tekintélyét, elvesztette önérzetét és a jövőbe vetett hitét. Végtelenül ki volt szolgálva a szomszéd népek önkényének. És tapasztalnia kellett, hogy jogos panaszai felett a Népszövetség bürokratikus lelketlenséggel tér napirendre. A magyar népet, melyet egykor a keresztény Európa védőpajzsának neveztek, kirekesztették a keresztény népek közösségéből. Ebben a tragikus órában jelent meg a magyar fővárosban a nemzet istenadta vezére, nagybányai Horthy Miklós tengernagy. A tengerek legendás hőse bevonult a magyar történelembe, midőn sastollas csapata élén megjelent a fehérvári vámsorompónál. Mögötte fényes szemű nótás parasztfiúk meneteltek és Horthy Miklós legényei a szuronyuk hegyén visszahozták a magyarság becsületét, melyet rövidlátó és önző forradalmárok elherdáltak. Budapest népe úgy érezte, hogy megszűnt az átok, mely eddig a nemzet szívére nehezedett. Mindenki csodát várt Horthy Miklóstól és ma 24 évvel a bevonulás után, elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy a csoda csakugyan bekövetkezett. A sors embereit nem a szavaiból, hanem a tetteiből kell megítélni. Mit tett Horthy Miklós a magyar nemzet szolgálatában? Ha ismerjük a trianoni magyarság erőviszonyait, ha ismerjük az akkori nemzetközi helyzetet, hálás szívvel megállapíthatjuk, hogy nincs a világon még egy államfő, aki erkölcsi eszközökkel – mert hiszen anyagiak nem álltak a nemzet rendelkezésére – olyan nagyszabású mentő-, szervező- és építőmunkát tudott volna teljesíteni, mint Horthy Miklós. A következőkben nem az otrantói hős harcairól lesz szó, hanem a titáni munkáról, melyet népének szolgálatában elvégzett. A munka csakugyan titáni volt, és változataiban elképzelhetetlenül gazdag, áttekinteni csak úgy tudjuk, ha sorra vesszük a nemzeti élet egyes ágait. „Ha nem fogunk fegyvert, örökre elveszünk!” – mondta a fővezér. Első sorban tehát hadsereget kellett szervezni, mert a nép, amely képtelen megvédeni a maga tulajdonát és becsületét, béna koldus a nemzetek társadalmában. Horthy Miklós Nemzeti Hadserege négyszáz esztendő óta az első, amely kizárólag és teljesen a magyar állameszme szolgálatában viselte a fegyvert, lépésről-lépésre megalakult és a magyar nép büszkén és gyönyörködve köszöntötte a fegyver alá termett magyar legények vonuló alakulatait. A nép jól tudja, hogy a hadsereg nem csak nemzetvédelmi, de nemzetnevelő intézmény is. Fegyelemre, tiszteletre és emberségre szoktatja a szilajvérű ifjúságot. És minél jobban beteltek a hadsereg keretei, mennél tökéletesebb és modernebb a felszerelése, annál jobban meghallották és meghallgatták a magyarság szavát Európában, és annál halkabb és udvariasabb lett a hang a szomszéd kormányok szemében. A Nemzeti Hadsereg, melyről a Fővezér úgy nyilatkozott, hogy az nem a kormány, hanem a haza szolgálatában áll, bebizonyította Don-melléki véres harcokban, hogy a mai magyar ifjúságban élnek a harcias ősök erényei. A néplélek mélységes ismeretére vall a Vitézi Rend intézményének megteremtése. Ez ízig-vérig magyar gondolat. A katona, aki szolgálati kötelességén túlmenő áldozatkészséggel ajánlja fel vérét és életét a hazának, kormányzó urunk meggyőződése szerint méltó rá, hogy állandóan belekerüljön a közbecsülés fénykörébe és megérdemli, hogy verőfény világítsa meg gyermekei és unokái életét. A világháború 700.000 hősi halottjának országszerte emlékműveket emeltek, a Vitézi Rend által pedig a hazafiság, férfiasság és tiszta erkölcs gárdájával ajándékozza meg az országot. Trianon után a nemzet gazdasági élete temető és rommező volt. A békeszerződések botorul és gonoszul megfosztották nyersanyagforrásaitól, a kereskedelmet pedig elvágták régi megszokott piacaitól. A Fővezér ekkor kiadta a jelszót: A Nemzeti Hadsereg oltalma alatt a nemzet valamennyi rétege kezdje meg az alkotó munkát, mellyel egy boldogabb, viruló Magyarországot akarunk felépíteni. Kormányzó urunk személyesen nyitja meg a mezőgazdasági és ipari kiállításokat. Megkapó és fölemelő, milyen példaadó buzgalommal, minden apróságra kiterjedő lelkiismeretességgel figyeli, ápolja és támogatja a gazdasági élet minden halk rezdülését. A Magyarországon járt idegen fosztogatók elhurcolták a gyári gépeket, elhajtották a tenyészállatokat. De a nemzet hamarosan bebizonyította, hogy a gyáriparnál nem a gép, az állattenyésztésnél nem az állat a legfontosabb, hanem az arravaló ember. Az ország megint maga gyártja a honvédelem és a munka eszközeit, a magyar állattenyésztés pedig újból régi nagy híre szerint tömörült. A kormányzó úr mindenütt ott van, ahol elismerésre, bíztatásra és bátorításra van szükség. Midőn árvíz önti el az Alföldet, repülőutat tesz az árterület fölött. A lesújtott magyar nép a pusztulás partjáról hittel és bizalommal tekint fel kormányzó urára és nem csalódott. Az elpusztult Vésztő, mint Horthy Miklós-falva támadt fel újabb és szebb életre. Nem feledkezett meg a sokgyermekes szegény magyar családokról sem. S alig pár év alatt több mint ötezer családi házat épített számukra. A szénínség napjaiban meglátogatja a szénbányászokat, és a magyar munkás hazafiságára hivatkozva, fokozott termelésre ösztönzi őket. Megszemléli az évről-évre jobban elhíresedő hajdúszoboszlói gyógyforrásokat. A kincsekben oly gazdag magyar föld gyönyörű meglepetéssel szolgál a kutató nemzetnek: az ország különböző részein gazdag olajforrásokat fedeznek fel. Őfőméltósága adja át a forgalomnak az első transzkontinentális autóutat, mely szorosabbra fűzi Magyarország összeköttetését a külfölddel. Van ideje és kedve, hogy törődjék a gazdasági mozgósítás minden jelenségével. Az újjászületett magyar ipar már nagyszerű erőpróbákra képes. Kormányzó úr átadja a forgalomnak a tiszugi Tisza-hidat. A Duna-tengeri hajózás őfőméltóságának legsajátabb ötlete, és elégtételére szolgálhat, midőn részt vesz a Tisza nevű gőzös első útján, mely gőzös az ő előgondolása szerint épült. És jogos büszkeség tölti el az államfő szívét, midőn próbautat tesz az első sínautó, amely Dél-Amerika számára készült. Az Alföld öntözőcsatorna rendszere, amelyről évtizedek óta beszédeket mondtak és terveket készítettek, Horthy Miklós kormányzósága idején kezd megvalósulni. És öröm tölti el a felszabadult Erdély népét, midőn megnyílik a szeretfalva-dédai vasútvonal, mely ütőérként köti össze a Székelyföldet az ország szívével. Az írás szavai szerint nem csak kenyérrel él az ember. A magyarság Szent István király óta jól tudja, hogy csak, mint keresztény kultúrnép maradhat életben. Ha valahol a világon, akkor tudománynak, irodalomnak, művészetnek nálunk van nemzetépítő és nemzetvédő hivatása. Horthy Miklós kormányai tudatában voltak ennek az igazságnak, és a magyar állam Trianon után többet alkotott tanügyi téren, mint a béke és gazdagság napfényes éveiben. Gróf Klebe
Kivonatos leírás: Írta és elmondja: Herczeg Ferenc. (A dupla hosszú híradófilm kronologikus sorrendben fut végig Magyarország történetének utolsó 25 évén, sűrű, rövid snittekkel illusztrálva. Az írót és kommentátort egy szobában látjuk, díszmagyarban, hangját végig eredeti felvételen halljuk.)
Nyelv:magyar
Kiadó:
Azonosító:mvh-1008-01

Címkék

-

Hozzászólások

Notice: Undefined index: userid in /var/www/fo/web/watch.php on line 137 Notice: Undefined index: rule in /var/www/fo/web/watch.php on line 137
1. llazar3d (2010-02-05 03:10:12)targyi hiba: Pacelli Biboros XII Pius nev alatt volt papa (1939-58) nem XIII Pius nev alatt.
1-1 / összesen 1 találat
Új hozzászólás (1000/0 karakter)
Ha a filmhírrel kapcsolatban szeretné közzétenni véleményét, kérjük,
regisztráljon, vagy lépjen be az oldalra.