Elhangzó szöveg: A Martonvásári Növénytermelési Kutató Intézetben tapasztalatcsere értekezletet tartottak az ország élenjáró gabonatermelői, tudósai, agronómusai, a gépállomások legkiválóbb dolgozói. A gyakorlati bemutató során megtekintették az előhántós ekével való szántást. Az eke porhanyós talajt hagy maga után. Az előhántót úgy állítják be, hogy a felső talajrétegből mintegy tíz centimétert vágjon fel. Erre borítja az ekevas a barázda mélyéről felhozott földet. Ezzel a módszerrel a termésátlag kb. másfél-két mázsával emelkedik. Nagy Gyula agronómus ismerteti a keresztsoros vetés előnyeit. A keresztsorosan vetett kalászosoknál kevesebb a kicsírázatlan mag, a növény erőteljesebben fejlődik, mert a nap minden irányban sütheti a sorokat, ezzel erőssebb (sic!) lesz a szára, nem dől meg. A keresztsoros vetés holdanként 3-4 mázsával több termést biztosít. A bemutatott új agrotechnikai módszerek alkalmazásával legyőzik az időjárás mostohaságait és több termést biztosítanak.

Kivonatos leírás: A martonvásári Növénytermelési Kutató Intézet (ma: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Brunszvik-kastély): épület külső, a mezőgazdasági bemutatóra érkező vendégek, Chausson Mávaut-autóbusz). Bemutató (szántás előhántós ekével, a keresztsoros vetés elmélete és gyakorlati szemléltetése az Intézet szántóföldjein).