Elhangzó szöveg: Egy történelmi évforduló elé. Négyszázötven évvel ezelőtt Brodarics István püspök, a mohácsi csata szemtanúja így látta a nevezetes eseményt. "Ekkor a király rögtön jelt adott a támadásra. A trombiták és kürtök harsogásába vegyült a katonák csatakiáltása vagy inkább harci éneke, akik szokás szerint a megváltó Jézus nevét hangoztatták. Ugyanazon pillanatban nagyszámú ellenséges csapatokat láttunk a velünk átellenes dombról lassan leereszkedni. Ott volt a török császár is. Most azután feltették a sisakot a király fejére. A király arcát ekkor nagy sápadtság bontotta el, mintha előre látta volna a jövendő veszedelmet. A csata úgy másfél óráig tartott." Négyszázötven éve foglalkoztatja az embereket a mohácsi csata titka. Hol is volt tulajdonképpen a csata, hol fekszik a sok ezer halott? A hivatásos régészeket, történészeket lelkes mohácsiak segítik a csatamező felkutatásában, köztük Szűcs József, aki "civilben" a Mohácsi Vendéglátó-ipari Vállalat karbantartó munkása. (szinkron:) "Kaba, nagy. Magyarul nagy. Nagy Vőgy, Nagy Völgy. Nagy Völgy. Kaba, magyarul nagy. Gyerekkoromba apám kocsis vót. Épp akkor halt meg az öregapám, amikor befejeztem a hat ellemit. Apám kezébe vette a szülői birtokot, az én sorsom el lett döntve. Itthon köllött maradni dolgozni, se ipar, se tanulás. Nálunk családi hagyomány vót a história szeretete. Én ezt örököltem cím, rang meg vagyon helyett. Így aztán nem is csoda, hogy szinte gyerökfejje’ bebújtam mᒠa múzeumba, igaz, hogy nem sokra mentem vele, de ahhoz elég vót, hogy ott, azok között az emberek között, akik már évek, évtizedek óta kutatgatták a mohácsi csatának a körülményeit, szinte rám is rám ragadt ez a hangulat és ez a kíváncsiság, hát tényleg hol lehetett, mer hisz senki se tudta valójába, hogy hol van." Szűcs József segített nyomra vezetni dr. Papp László régészt és munkatársait 1960-ban, amikor az első tömegsírokat megtalálták. Ma is minden szabadidejét dokumentumok gyűjtésére, a csatamező kutatására fordítja. Előttünk szemben egy fasor, azon túl az 1960-ban feltárt tömegsírok. Ugyanott ez év tavaszán újabb három tömegsírt tártak fel a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei Maráz Borbála irányításával. Tudományos vizsgálat után a sírokat megjelölték és újból visszahantolták. Ezen a helyen építik fel az évfordulóra a csata emlékhelyét. De Szűcs József tovább kutat, hiszen a csata pontos helyét még mindig homály fedi. (szinkron:) "Ez az a domb, amiről Brodarics azt írta: Velünk szömben hosszan elnyúló domb, olyanformán, mint egy színház, a domb lábánál kis falu templommal, a falu neve Földvár, ott helyezte el az ellenség az ágyúit. A falu területén egy hosszú árkolás vezet végig. Ebben az árokba egy kosárra való olyan vasdarabot találtam, amiből arra lehet következtetni, hogy egykori ágyúgolyóknak a maradványai. Más régészeti leleteket is találtak itt, ezen a síkságon és ma is találnak, amiből mind arra következtethetünk, és méghozzá joggal, hogy a szöröncsétlen nagy csata itt, az előttünk lévő síkságon zajlott le."

Kivonatos leírás: