1951. november
Magyar Filmhíradó44.
Dróthúzási újítás a Salgótarjáni Acélárugyárban 3489 megtekintés, 1 hozzászólás, 0 megosztás
Több filmhír ebből a híradóból:

Adatlap

Inzertszöveg: Gyors dróthúzás a salgótarjáni vasgyárban [Csőke József, Török Vidor]
Elhangzó szöveg: A Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó részlegében sokáig az a felfogás járta, hogy a jelenlegi berendezéssel már nem lehet többet termelni. A régi típusú gépeken egy dobra percenként 50 méter drótot húznak. Ennél többet csak a húzás gyorsításával lehet termelni. Mankher Lajos mérnök eleinte félt az új módszertől, később pedig a leglelkesebb harcosa lett a gyors dróthúzásnak. Tanácsára kicserélték a motorokat, nagyobb transzmissziót és új dörzskapcsolót szerkesztettek, hogy a régi gépeken is fokozni tudják a húzás sebességét. így teremtették meg a gyorshúzás műszaki feltételeit. A sebesség ötven méterről száz méterre, az eddigi kétszeresére nőtt. Az új módszer fokozza a munkások termelését és keresetét is. Dancsok Gyula 208%-ra teljesíti napi tervét. Szabó Ferenc sztahanovista ifjúmunkás 226%-os teljesítményével napi 55 forintot keres. A salgótarjáni munkások és mérnökök alkotómunkában összeforrott közössége november 7-re vállalta: ez év végére minden gép gyorshúzással dolgozik.
Kivonatos leírás: "Salgótarjáni Acélárúgyár, Szovjetunió tapasztalataival a gyorshúzás sikeréért!" (táblafelirat a gyár főkapuján). Munkaképek a dróthúzó részlegben (célgépek, szakmunkások). A gyorshúzás dróthúzó gépei és segédgépei működés közben. A tekercselőgépek sebességének, teljesítményének mérése stopperrel. Táblafeliratok: "Gyorshúzásban élenjár Dancsok Gyula, aki gyorshúzással X. 22-én 208%-ot teljesített." "Gyorshúzással járulunk hozzá 1951-es tervünk sikeres befejezéséhez." Az elkészült tekercsek kitolása a műhelyből sínpályán futó kézikocsikkal.
Kapcsolódó témák: -
Szakmai címkék: -
Kapcsolódó helyek: -
Személyek: -
Nyelv:magyar
Kiadó:MHDF
Azonosító:mfh-51-44-02

Címkék

-

Hozzászólások

1. tfrics (2026-02-02 15:46:59)2026 02 02 : Sajnos a múltból így visszaidézett gyár már csak az emlékeinkben él. Egész családom, nagyapám, apám, a bátyám is ebben a gyárban dolgozott, jómagam is 1960-1974-ig. Jelenleg csak romhalmaz van a helyén, az enyészetnek átadva, A filmbe megjelenő Mankher Lajost nagyon jól ismertem, távoli rokonságban is voltam vele. Öröm volt rátalálni erre a híradóra ! Frics Tamás
1-1 / összesen 1 találat
Új hozzászólás (1000/0 karakter)
Ha a filmhírrel kapcsolatban szeretné közzétenni véleményét, kérjük,
regisztráljon, vagy lépjen be az oldalra.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem