Elhangzó szöveg: A visegrádi Dunakanyar hazánk egyik legfestőibb vidéke. Itt a 14-15. században hatalmas várrendszer és pompás királyi palota állott. A palota a török hódoltság alatt elpusztult. Maradványait így látta a 17. században Bél Mátyás történetíró. Régészeink kutatómunkájának eredménye alapján ma már világosan kirajzolódik előttünk a palota építészeti rendszere. A palota a hegy oldalában lépcsőzetesen épült. A kutatás eddig négy terraszt (sic!) tárt fel. Korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy három nagy épületcsoportból állott és ezekben háromszázötven lakóhelyiség volt. A feltárt maradványokat tudósaink és építőművészeink korabeli állapotára állítják vissza. A helyreállított díszudvari folyosó. Az udvar közepét kéttányéros, vörös márvány szökőkút díszítette. A kút faragásai a magyarországi röneszansz (sic!) legszebb alkotásai. Ebből a kútból győzelmi ünnepek alkalmával felváltva vörös és fehér bor folyt. A feltárt emlékek nyomán nemzeti múltunk haladó hagyományai megelevenednek tudósaink, építőművészeink és dolgozó népünk tömegei előtt.

Kivonatos leírás: Visegrádi és a Dunakanyar látképe a zebegényi dombokról (előtérben a kilátásban gyönyörködő turistapár, távolabb a település házai). Visegrád és a Várhegy látképe a zebegényi Dunapartról (előtérben ladik horgonnyal). A Visegrádi Fellegvár ábrázolása (metszet Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico-geographica c. munkájából, 1735 körül). A Visegrádi Királyi Palota (ma: Mátyás Király Múzeum) feltárt részei, valamint a helyszíni ásatásokon dolgozó régészek és segédmunkások (talicskázás, objektumokban dolgozó szakember (Héjj Miklós régész), feltárt leletek (épületdíszek, használati tárgyak) mentése). Gótikus díszudvari folyosó, szökőkút, koronás oroszlán és más díszítőmotívumok közelképen (a helyreállított részeken sétáló turisták, az udvart rajzoló művész és elkészült ceruzarajz). Diák turistacsoport érkezik a palotába.