Elhangzó szöveg: Kápolnásnyék Fejér megye egyik községe a Vértes hegység lábánál. Másfél évszázada ebben a házban született nagy költőnk, Vörösmarty Mihály. Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. Látnoki szavai valóra váltak Kápolnásnyék szövetkezeti parasztjai életében. Zárszámadásra gyűltek egybe. Az elnök, Bruck Gábor beszél: Dicséretet érdemel Molnár József brigádvezetőnk, aki fáradságot nem kímélve sokszor éjszaka is ellenőrizte a traktorosok munkáját. Valóban bárki megnézheti a nyéki határt. Itt már a jövő évi termés sarjad. Molnárék háztája egy a sok téesz tagé közül. A tehénke mellé gömbölyödő hízók is kerültek. Gyarapodik a téesz is. Ez az 50 férőhelyes istálló nemrég épült. (Bruck Gábor:) A tagság nagy része a munka területén időben és jól elvégezte feladatát. A tagok között felosztandó összes részesedés 1.139.547 forint. (Bruck Gábor:) Rajtunk múlik, hogy több zsírt, húst, tejet és kenyeret adjunk az országnak, hogy ezen keresztül biztosítsuk úgy családunk, mint magunk életét és jövőjét. A beszámolót pedig mi más követheti: vigasság kivilágos virradatig.

Kivonatos leírás: Község madártávlatból: utca, házak. Vörösmarty szülőháza. A költő portréja. Szövetkezeti nagygyűlés. Az asztalokon szódásüveg, a poharakban valami zavaros, világos színű lé. Az elnök felolvas. Egy kalapos férfi, talán ő Molnár József, mosolyog, a többiek tapsolnak. A határ. Paraszti udvar. Egy férfi tehenet vezet át. A romos vályogházból asszony lép ki sietve gyerekkel. Kövér mangalicák. TSZ-marhák az udvaron. Az elnök beszél, egy tag a bajuszát pödri. Asszonyok kendőben. Mindenki tapsol. Az elnök beszél, kabátján kitűntetések. Férfi kucsmában, kabátján kitűntetés. Zenekar: tangóharmonika, hegedű. Táncoló TSZ-tagok. Bajszos-kucsmás férfi táncol kezében üveggel, melyben az a zavaros lé van.