Elhangzó szöveg: Simontornya, a Dunántúl egyik legrégibb faluja. Sokat szerepelt a kuruc-labanc háborúkban. Várát Simon országbíró építette a 13. században. A Sió mentén épült bőrgyára 175 éves. A bőröket eddig fakereten szárították. A cserzéstől és festéstől nedves anyagot egyenként szögezik fel. Szárítás közben a bőr összehúzódik, és a szögezéstől apró lyukak maradnak a szélén, mely növeli a selejtet. Nemrégiben új módszert vezettek be. A Csehszlovák Köztársaságból hozott berendezéssel sok faanyagot lehet megtakarítani. Az üveglapon száradás után nem húzódik össze a bőr. Szög okozta lyukak nincsenek, így tíz százalékkal több bőrt nyernek. Ezzel a módszerrel azonos idő alatt háromszor annyi bőr szárítható.

Kivonatos leírás: Simontornya látképe. A simontornyai vár. A Sió híddal, a parton a gyár. A gyárban viszik a fára szegezett bőröket. Felszögezik a fakeretre a bőröket. Üveglapokra feszítik a bőrt.