Elhangzó szöveg: Az Alföld egyik híres mezővárosa a Duna-Tisza közén, Kiskunhalas. Nevét onnan kapta, hogy valamikor halastó volt a helyén. A várost még ma is víz övezi. Az egészségre ártalmas, lápos, mocsaras terület lecsapolásáért már közel 5 évtizede küzdöttek. Újságcikkek, beadványok kértek sürgős intézkedést. Csapadékos években több milliós vízkár pusztította a termést, mégis maradt minden a régiben. 1954-ben tervet dolgoztak ki a 100 ezer holdas, belvizes terület lecsapolására. A párt és a városi tanács kezdeményezésére 3 és félmilliós költséggel vízlevezető csatorna építéséhez kezdtek. Ez év márciusában Végel Imre vízügyi főigazgató jelenlétében átvágták a gátat. A víz utat talált a Tiszához. A félévszázados probléma megoldódott Kiskunhalas határában. Belvizes terület még sok van az Alföldön, a halasi példát másutt is követhetnék.

Kivonatos leírás: Kiskunhalas madártávlatból. A kiskunhalasi tó. Lápos vidék. Újságcikkek, különböző kérelmek. Tervrajz. Csatornát építő földmunkások. Ünnepség: a város népe a gát körül, átvágják a gátat. Hömpölyög a víz a csatornába.