Elhangzó szöveg: A város polgármestere üdvözli a bevonuló honvédcsapatok főparancsnokát. "Átadjuk nektek ezt a drága földet, bérceinken a nyűtt karó, a tárt karú fenyőket, amelyek megfosztva is még mindig őrt állnak itt, keleten. Őrzik a közös nagy magyar hazát. Őrzik a magyar lelket, őrzik mindent, ami szent, őrzik és őrizni fogják továbbra is, mindörökké!? [Honvédparancsnok:] ?Kedves székely testvérek! 22 év után ismét együtt vagyunk. Valójában sohasem szakadtunk el egymástól, mert nem lehet egy tollvonással eltörülni ezeréves határokat. Legfőbb hadurunk, Magyarország kormányzójának parancsára most tűzik ki honvédeink a magyar lobogót a Tölgyesi- és a Békási-szorosokban, ezeréves határunkon, amelyeket az úristen maga jelölt ki nekünk. Ebben a történelmi órában megfogadjuk, hogy ezek a határok már örökké a mieink maradnak, többé nem engedjük el másnak!"

Kivonatos leírás: