Elhangzó szöveg: Nagy utat járt be a filmszalag az első házi pergőképvetítő berendezéstől, s a zsebmozitól. A századforduló éveiben a francia Pathé-fivérek forradalmasították a filmet és megszülettek az első felvevő- és vetítő berendezések. 1908-ban Rákóczi hamvainak hazahozataláról készült az első magyar filmhíradó. S azután 1931-ben egy új gépkocsiba épült berendezés, s egy csendre intő figyelmeztetés közli a világgal, hogy megszólalt a magyar film. Részlet a Hippolyt a lakájból: „-Mikorra parancsolja nagyságod a fürdőt? -Vasárnap és hétfőn. -Hány órára? -Nyolc órára. -És a hét többi napjain? -Negyed kilencre.” Az egykori és a felszabadulás utáni magyar filmgyártás eredményeiről állandó kiállítás nyílt meg a Filmtudományi Intézetben. A kiállítást Révész Miklós, a Film Főigazgatóság vezetője adta át rendeltetésének. A kiállított képek és gépek néma tanúi annak az előrehaladásnak, amelyet a magyar filmgyártás több mint fél évszázad alatt elért. Sok kiváló filmművész és a filmszakma sok-sok névtelen munkása készíti ezeket a filmeket, csak kevesen tudják, mennyi munkába és fáradtságba kerül, amíg egy ilyen felirat is megjelenhet a mozivásznon.

Kivonatos leírás: Zsebmozi. Régi vetítők. A Pathé fivérek filmen. Régi filmfelvevők és vetítőgépek. A Rákóczi-újratemetés filmplakátja. Archív részlet a filmből. Tablók a kiállításon. Kabos Gyula fényképe. Székely István fotója. Részlet a „Hippolyt a lakáj”-ból. Révész Miklós megnyitója. A kiállítás. Filmplakátok. Filmfelvevők és vetítőgépek. Operatőr labdarúgó-mérkőzésen. Vágóasztal. Vetítőgépek. „Pillanatképek” felirat.