Elhangzó szöveg: Az országgyűlés novemberi ülésszakán Trautmann Rezső miniszter az építésügyről szóló törvényjavaslatot, Losonci Pál földművelésügy miniszter a vízügyről szóló törvényjavaslatot terjesztette a törvényhozás elé. A képviselők megvitatták a javaslatokat és megfelelő határozatokat hoztak. A továbbiakban Péter János külügyminiszter beszámolt kormányunk külpolitikájáról. Majd Kállai Gyula fejtette ki a párt és a kormány külpolitikájának elvi kérdéseit. Az országgyűlés ülésszakának befejezése után is a Duna partjára irányult a figyelem. A kilencedik budapesti Duna híd, az új Erzsébet híd avatására került sor. Egy egész város figyelte, mint születik újjá. Csanádi György közlekedési miniszter avatóbeszédében a hídépítés négy esztendejének izgalmas hősi napjaira emlékeztetett. Kádár János vágta el a zárószalagot, és ezzel megnyitotta a forgalomnak Budapest legfiatalabb hídját. Az avatóközönség, köztük a híd építői együtt vonultak Pestről Budára, a 380 méter hosszú, a réginél másfélszerte szélesebb hídon. Ünnep volt ez a pestieknek, kedves találkozás az új Erzsébettel, és az újjászületett gellérthegyi vízeséssel. Már az első napon sok tízezren haladtak át a hídon, és sokan még az alkonyt is megvárták, hogy az esti kivilágításban is megcsodálhassák Budapest új büszkeségét.

Kivonatos leírás: Trautman Rezső, majd Losonczi Pál miniszteri expozéja. Felszólaló küldöttek. Külpolitikai beszámolók: Péter János és Kállai Gyula. Erzsébet-híd avatása: Csanádi György miniszter beszél, majd Kádár János átvágja a szalagot. A közönség és a politikusok átgyalogolnak Pestről Budára a fellobogózott hídon. A Gellért-hegyi vízesés, kivilágított híd.