Elhangzó szöveg: Jucika vagyok. Bizonyára ismernek, hiszen hétről-hétre ott láthatnak a Ludas Matyiban, most éppen kétszáz ötvenedszer, hogy velem mi minden történt már? Voltam házi tanító, fotóriporter futballmeccsen és falun is. Aztán szaki lettem, anyukám azonban konzervatív, az éjszakai műszakba csak az ő felügyeletével mehettem. Néha összebogozom a telefonközpontot, pedánsan ügyelek a házak és a férfiak jó karban tartására. Amióta férjhez mentem sokat törődöm a háztartással is, na de ne csak rólam beszéljünk! Bemutatom szülőapámat: Pusztai Pált. Öt éve rajzol már engem, de azért nem bízhatom el magam, mert mást is szokott rajzolni. Íme a nő a teremtés koronája. Halló mentők, az egyik állványozót baleset érte. János bácsi az alkatrészhiányt igyekszik enyhíteni hagyományos nemzeti stílusban. Megszokott látvány az év végén, most hozzák be az egész évi lemaradást. Hát ez mi? Komoly, terven felüli leltártöbblet. Ezek a szilveszteri vendégek pedig szó szerint vették, hogy érezzék magukat otthon. És amíg ezeket a karikatúrákat nézték, ám ismét engem rajzolt le apukám, amint ötödik születésnapom tiszteletére a filmesek is megörökítettek.

Kivonatos leírás: Pusztai Pál Jucika figuráját rajzolja, karikatúráit mutatja. A filmhíradó számára készült új Jucika-rajzát dedikálja.