Elhangzó szöveg: Bél Mátyás híres országleíró könyvében már 1735-ben említést tesz a Vizivárosról, vagy görögül: a Hydropolisról. Budának ezt a közvetlenül a Duna mentén épült részét a mai Bem József utca és a Mártírok útja helyén akkor még fal határolta. A várfalnak ma már csak jelképes maradványa áll, mert helyét lakóházak sora foglalta el - ma ez Buda Nagykörútja: a Mártírok útja. Nincs messze innen a Corvin tér és a Szilágyi Dezső tér. Az itt parkoló gépkocsik gazdái bizonyára nem gondolnak arra, hogy ezen a helyen 200 évvel ezelőtt királyokat koronáztak. A Viziváros a múlt században kereskedők, halászok, hentesek, kofák központja volt és az utcai jelenetek és emberek felkeltették a korabeli fotóriporterek érdeklődését. Itt volt Stowasser 5. sz. fiókja. Bor és Sörház a Bombatérhez, a jobbmódiaknak kávémérés, a szegényebbeknek népkonyha. Az 1876-os árvíz idején a mai Fő utcában csak csónakkal lehetett közlekedni. Ma is látható még az árvíz magasságát jelző tábla a Corvin tér egyik frissen helyreállított műemlékházának falán, amelyen a vízfoltok, úgy látszik, sosem száradnak ki. Ez a felvétel 80 évvel ezelőtt készült a Horváth utcáról - és ugyanonnan ma. Kellemesen ötvöződik a most épülő modern házak képe az újjáépített műemlékekkel a Vizivárosban, Budapest egyik legszebben fekvő részén a Várhegy és a Duna között.

Kivonatos leírás: A Várhegy és a Duna közötti városrész történetéről és mai képéről, alakulásáról készült ez a régi könyvek metszeteivel, fotókkal, gobelinképpel illusztrált híradóanyag.