Inzertszöveg:
A fürdők városa (Roszik Gyula, Sziklay Kornél)
Elhangzó szöveg:
Budapestet a területén fakadó hőforrások és a többszáz méteres mélységből feltörő termálvizek a fürdők városává avatják. Kiváló ásványvizeit már a rómaiak is felhasználták és elvezették városukba, Aquincumba. A város neve is a bővízű forrásokra utal. Az utóbbi évtizedekben itt feltárt római épületmaradványok is rendkívül fejlett közfürdőkről tanúskodnak. Aquincum kis strandmedencéje. A kétezeréves bikini divat a mai nők között is. A Római-fürdő, már csak nevében utal a messzi múltra. Többszáz éves a Királyfürdő is. Mai klasszicista formáját 1830-ban nyerte el. A régi metszeteken látható törökkori elődje, amelyet Arszlán budai pasa építtetett, 1565-ben. A négyszázeves csarnok még ma is használt gőzfürdő. Kevesen tudják, hogy a Császárfürdő vize száz évvel ezelőtt még malmot hajtott. A híres építész, Hild József által tervezett épület az egyik legszebb hazai műemlék. A századfordulón épült és az akkori Európa legnagyobb gyógyfürdője, a Széchenyi. A maga korában, világviszonylatban is az egyik legszebb és legkorszerűbb közfürdő volt. Ma nyitott strand medencéjében a meleg nyári napokon hat-nyolcezer vendég is megfordul. A Szabadság strandfürdő, népszerű nevén a Dagály, az egyetlen olyan fővárosi strand, amelyik természetes melegvizével még télen is a szabadban fogadhatja a fürdőzőket. És talán valamennyi közül a leszebb a Gellért. Várócsarnokát vörös márvány borítja. Van itt pezsgőfürdő és gőzfürdő is. A Gellért a főváros többi fürdőjével együtt Budapestet a gyógyulni és felüdülni vágyók egyik központjává teszi.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1971_24-03