Elhangzó szöveg: A Dunántúl nagy ipariközpontja, a most hétszáz éves Győr, rangos ünnepséggel köszöntötte az Alkotmány napját. Felavatásra került az új városközpont. A most elkészült dombormű a hétszázéves történetet, fejlődést ábrázolja. Ez elevenedett meg a győri ipartörténeti karneválon is. Az ókori Arrabona, a középkori Jauriensis és Raab, a későbbi Győr iparának története vonult fel a nézők előtt. A korai középkorban a kézművesség a jellemző a városra. Később kialakul, és egyre erősödik a céhipar. Egykori pecsétekkel vonultak fel a céhek mesterei. Megelevenedtek a török idők. A napóleoni francia gárdistákat a 48-as huszárok követték. A múlt század közepétől fejlődésnek indul a gépipar. Így érkezünk el napjainkig, amikor Győr a Dunántúl egyik ipari központjává fejlődött. A karneválon részt vettek a Rába gyár, a Szerszámipari Művek, a Győri Műbőrgyár, a nagymúltú Richards Posztógyár dolgozói. Alkotmány napján egy másik Dunamenti városban, Kalocsán. Népviseletbe öltözött gyerekek vitték a menet élén az idei termésből sütött új kenyeret. Az I. István úton vonultak végig tánccal, dallal, sok vidámsággal. Augusztus ünnepe egyúttal itt Kalocsán a hazánkban élő nemzetiségek nagy találkozója is volt. Ott vonultak ők is nemzeti viseletben a föllobogózott főutcán. És amíg Kalocsán a díszes-tarka menet vonult, Budapesten a Parlament előtt a hagyományos vízikarneválra került sor. A dunai parádén a harsonások hívójelére feltűntek a Honvédelmi Szövetség műrepülői. Mint óriás szitakötők lebegtek a folyó felett a helikopterek. Most könnyűbúvárok ugranak a vízbe. A vízhatlan csomagokban virágokat hoztak a nézők számára. A vitorlázó gép pilótája is bravúros teljesítményre készül. Gépével a Duna vízére szállt le. Ejtőernyős távlatból így fest a folyó és két partja. Magasság ezer méter. Tíz másodperc zuhanás után nyílik az ernyő, lobban az ugrókat kísérő füstgyertya. Az ejtőernyős fiúk vidám emberek. Egyikük összkomfortos gumicsónakot is hoz magával. Így persze könnyen partot lehet érni. A Duna vize régi ismerősként üdvözli őket, hiszen évente egyszer idejárnak "fürdeni" az ejtőernyősök. Az ünnep délutánján a külföldi és hazai látogatók vették birtokukba a napfényben fürdő Budapestet. A Gellérthegy oldalában, a Vidámpark kisöccse ütött tanyát. Szemben a Vár. Az ünnep estéjén pedig fényruhát öltött a Duna két partja is. Kezdődhetett a hagyományos és eddig talán legpompásabb tűzijáték.

Kivonatos leírás: