Elhangzó szöveg: Több, mint harmincmillió választópolgár voksáért indultak harcba a különböző pártok a francia parlamenti választások során. Kilenc párt háromezer jelöltet állított a négyszázkilencven parlamenti képviselői helyre. Pompidou elnök személyes befolyásolással és alig burkolt fenyegetéssel próbálta a tömegeket a kormánykoalíció táborába terelni. Ennek fő pártja a gaullista Köztársasági Unió, Messmer miniszterelnök vezetésével. A Független Köztársaságiak vezetője Giscard D'Estign gazdaságügyi miniszter. A kormány harmadik pártja a Koalíciós Centrum, vezetője Fontanet. A választásokon indultak az úgynevezett Reformátorok, valójában a legkonzervatívabb jobboldaliak. Servan-Schreiber pártja azt remélte, hogy legalább harminc képviselői helyet szereznek és ezzel önálló parlamenti csoportot alakítanak. A francia egyesült baloldal három pártja már hónapokkal ezelőtt választási szövetségre lépett és haladó kormányprogramot hirdetett meg. A baloldali radikálisok vezetője Fabre. A Francia Szocialista Párt, Mitterand vezetésével az egyesült baloldal programjának maradék nélküli végrehajtását ígérte. A Francia Kommunista Párt a baloldali szövetség fő ereje. Georges Marchais, a párt főtitkára mondotta: "Az uralmon lévő kormánykoalíció megmutatta, hogy képtelen az új megoldások felé vezetni az országot, amelynek pedig változásra van szüksége. A Francia Kommunista Párt a nemzeti élet megújhodásának hatalmas tényezője, s hogy az élet valóban megváltozzék az országban, biztosítani kell az Francia Kommunista Pártnak az őt megillető szerepet az ország ügyeinek vitelében." És március első és második vasárnapján kétfordulós választásban az urnák elé járultak a francia választópolgárok. A harmincmillió jogosult közül huszonötmillió szavazott. Ez volt eddig a legmagasabb részvételi arány a francia parlamenti választások történetében. A baloldal ereje megkétszereződött s az eddigi kilencven helyett száznyolcvanegy képviselővel vonulnak be az új parlamentbe. A szavazás során a jobboldal száztizenhat képviselői helyet vesztett. Az eddig abszolút többségű gaullista pártnak megszűnt az egyeduralma és csak koalíciós partnereivel lesz kormányképes.

Kivonatos leírás: