Elhangzó szöveg: Tavasz. Szigorú törvényszerűségek mozgatják: megnyúlnak a nappalok, megrövidülnek az éjszakák. Meteorológiai, biológiai mérföldkő. És ha eljön a tavasz, móka, vigasság jókedv járja a nyugati határszélen. Őrségben még ma is él egy ősi, vidám szokás: díszbe, maskarába öltözik, majd nagy járás-kelésben együtt vigad egy-egy falu teljes népe. Úgy dalolnak, úgy mulatnak, mintha egy héthatárra szóló lakodalomban lennének. Komor jelkép a vigasság közepén: kivágják az erdő legnagyobb fáját. Azután egy díszes, óriás rönkre ültetik a játék menyasszonyát és vőlegényét, és körbe hordozzák őket a faluban. Ezeket a dáridós, jókedvű ünnepeket csak azokban az években rendezik meg az őrségiek, amikor ősz és a tavasz között egyetlen valódi házasságot sem kötöttek a faluban. Így hát az új pár az esküvés, a pap, csak egy őrségbeli tavaszi hagyomány kellékei. Fent a háztetőn, pedig ünnepel az ördög. Ismét tavasz van az Őrségben.

Kivonatos leírás: