Elhangzó szöveg: Nemrégiben, alig két hónapja, hogy rövid újsághír adta tudtul az iraki kormány döntését az oktatás ingyenessé válásáról. Egy távoli arab ország, az Iraki Köztársaság új utakra lépő politikájának egyik különösen fontos láncszeme volt ez a rövid hír. [Arab nyelvű szinkron] A két nagy folyam, a Tigris és az Eufrátesz országáról csak mozaikkockákból állhatott össze a politikai-társadalmi-földrajzi-történelmi képünk. Talán leginkább köztudott Irakról, hogy a datolyapálmák országa. A világ datolyapálma-állományát a szakértők 80 millióra becsülik. Ennek közel fele, 36 millió pálma Irakban található. 1972 óta egyre többet hallunk az iraki olajról is. Akkor államosították a külföldi olajtársaságot. Irak jelenleg évi 80 millió tonna olajat termel. Irak évi bevétele a kőolajból közel 2 milliárd dollár. Tudtuk Irakról, hogy agrárország. A lakosság 65 %-nak megélhetését a mezőgazdaság biztosítja. Az iraki falu képe néhány 100 év óta nem sokat változott. Vályogviskók, magas, erős nádkerítések, nád-csűr, szabad ég alatti vályogtűzhely, ősi víztároló. Irak képéhez hozzátartozott a híres mocsárvidék is. A Tigrisbe és az Eufráteszbe ömlő kisebb folyók, náderdők között kanyargó patakok, csónakszélességű erek között közel egymillió iraki él. Nádkunyhóban, nádsátorban, nádkerítések között. Nemcsak a nádon élnek, hanem a nádból is. A sekély patakok mellett férfiak, nők, gyerekek vágják, szárítják, hajlítgatják, csavarják, fűzik, festik, szállítják. Viszik a közeli kisvárosok piacára. Irakról talán a legkevésbé köztudott, hogy a Biblia szerint földjén állott a Paradicsom. Innen űzetett ki Ádám és Éva. A Tigris és az Eufrátesz találkozásánál egy jelképesen ültetett almafa jelzi a bibliai helyet. Aztán: Babilon, Ninive, Nimrud, a híres ókori városok, a csodálatos történelmi múlt akkádokkal, sumérekkel, asszírokkal, perzsákkal. Ez is Irak. Ma Hatra romjai regélnek arról a kétezer év előtti ókori városról, amelyen a legfontosabb karavánutak futottak keresztül. Hatra egykor az Arab Királyság fővárosaként egész Felső-Mezopotámiát uralta. A mohamedán hívők több mint ezer éve itt építették fel színarany kupolájú mecseteiket. Ma is naponta 100 ezer hívő zarándokol a kegyhelyekre. És Bagdad. Talán erről a városról hallott legtöbbet a világ. Az Ezeregyéjszaka meséinek fővárosa. Kalifák, nagyvezírek, levegőben szálló dzsinnek, a tengerjáró Szinbád, mind-mind elválaszthatatlanok Bagdadtól. Ma leginkább a bazárok sokszínű, zsúfolt sikátorai emlékeztetnek a mesemúltra. De a bazárok mellett már ott lélegzik a XX. század. Bagdad modern építészete tudatosan és következetesen vállalja a múlt formanyelvét. Irak fogalmába ma már a fejlődő nagyipar is beletartozik. A szovjet tervek alapján épült El-Iszkenderíja Gép- és Műszergyárban 3000 munkás dolgozik. Itt évente 2 ezer teherautót és 7500 traktort gyártanak. A múltból való kiszakadást, a mezőgazdaság korszerűsödését már néhány modern falu jelzi. A földműves-szövetkezeti mozgalom keretében több mint 300 szövetkezetet hoztak létre. A rövid újsághír az ingyenessé váló oktatásról természetesen a bagdadi Al-Musztansziríja nevű egyetemre is vonatkozik. Az egyetemen 18 ezer fizikus, mérnök, jogász, közgazdász hallgató tanul. S talán a legforradalmibb szám, ismerve Iraknak a múltból egyre inkább újjáteremtődő világát, hogy a diákok közül 6 ezer leány.

Kivonatos leírás: