Elhangzó szöveg: Újabb, hosszú forró nyár, nagy események előtt a világ sportja. Addig azonban még van egy lélegzetnyi szünet. Használjuk ki az alkalmat! Vegyük szemügyre a sport arcának tán kevéssé lényeges, de nagyon kedves vonásait! A Lenini Komszomol autógyárban vagyunk, a Moszkvicsok szülőhelyén. Új kombinát avatására készülődnek. A hagyományokat ápolni kell. A hagyományok pedig nemesek. 1919-ből, s a névadótól Lenintől származnak. Munkás sportünnepség a hőskorban. Helyszín: Moszkva szíve, a Vörös tér. A mozdulatok talán egy cseppet régimódiak. De hát, innen indult el a szovjet sport. És, hogy hová jutott? Nos, az 1972-es olimpia emlékezetes eredményei jó választ adnak erre a kérdésre. Gyári műhelyek mellett a sport műhelye: az autógyár új sportkombinátja. Ha a kétszáz méteres fedett futópályát nézzük, és ez is a gyáré, csak sóhajtani tudunk. Nekünk legyen mondva. És ott? Légy a falon? Nem. Alpinista a sziklán. Bár úgy kúszik a függőleges felületen, mintha az ő lábán is tapadókorongok lennének. Jaltában rendezték ezt a nemzetközi sziklamászó versenyt. Az alpinisták egyenesen a felhők közé kúsztak. Csodálatos sportág, a bátrak sportja. Szédülésre hajlamosaknak azonban inkább ajánljuk a páternosztert. Ismerik a versikét? "Peti úrfi lovagolna... azám, hogyha lova volna..." A bájos hölgynek is csak nyerge van, az viszont tranzisztoros. Bedugja a konnektorba és jobban ráz, mint az igazi. A müncheni sportszer-kiállításon vagyunk. Ez bizony, sok "műló" semmiért. Itt viszont a sízők is sínre kerültek. Az ember felépít egy rendezőpályaudvart a hálószobájában és már hó nélkül is síelhet. Ez még jobb megoldás. Háromkerekű síléc, talán három sebeséggel. A lejtő alján beteszi az ember a hátramenetet és visszagördül a tetőre. És ez a csúcspont. Hernyótalpas pótsí. Előnye: ezzel lehet a legnagyobbat esni. Hó felesleges. Gipsz jó, ha van. A 3-as számú játékos vezeti a labdát, körülnéz, kinek is adhatná. Menj rá, támadd meg! Hát, istenem, Pelé ezt egyelőre jobban csinálja. Egyébként az autós foci is a futballkirály hazájából, Brazíliából származik. A casco-t erre még nem terjesztették ki. Most a kilences számú kocsi kanyarodik, szerel és előretör a partvonal mentén, remek iramban húz kapura, vezeti a labdát, a jobb sárhányóra ráteszi, a balra. Micsoda nagyszerű váltás! A négyesnél a labda. Hohó, feltartás! De a duda néma marad, játékvezető nem látta. Hát legalább egy betétlapot kellett volna ezért! Kék fény, közlekedésrendészet, ajjaj! Itt forgalmi dugó támadt a pálya közepén. És ott a gólhelyzet! Micsoda remek ívelt átadás, lövés, fej és mellé! Repül a nehéz kő, illetve dehogy repül. Csúszik, mint a banánhéj. Itt a seprő és a partvis is fontos sportszerszám. Hát ez meg mi?! A takarító vállalat jégrevüje? Nem, hanem a curlingezők világbajnoksága. A "jégkő" világbajnokság. A vadász ül hosszú, méla lesben. Céloz, lódít, néha hasra esik. A seprős emberek meg egy kicsikét felolvasztják a jeget a kő előtt, hogy minél pontosabban a célba találjon. Jelszó: seperj kurta, majd neked is lesz! Éles tekintet, lendületes orr, egy hiúz mozdulatai. Ez alighanem a bajnok lehet. Ez a két egyetemista, ez a két "gólya" gólyalábon indult Párizsból Brüsszelbe. Istenkém, 465 kilométer, mi az két buzgó gázlómadárnak? Óránként 8 kilométert tettek meg, tíz nap alatt értek a célba. Útközben többször átöltöztek, a jobbkézszabályt sosem tartották be, gondolták madarakra nem érvényes. Brüsszel közelében ünneplő sokaság várta őket. A két gólyáról aztán műtéti úton távolították el a gólyalábakat. Azóta állítólag csakis metrón járnak. Ez egy erdei tornapálya. Prága közelében. Ki gondolná, hogy a tönköket, a rönköket, a dongákat és a deszkákat milyen ügyes gyakorlatokra lehet használni. Egyébként legalább ilyen szép erdei tornapályánk van nekünk is a Normafánál, a Hűvösvölgyben, Sopronban, Kaposvár mellett és még sokfelé. Talán nem is tudtak róla? Pedig belépés egytől százesztendős korig ingyen! Itt meg eldurran egy rajtpisztoly és sokezer berlini vág a tizenöt kilométeres távnak. Tudniillik az ember szeretne valamivel tovább élni. Hiszen mindent egybevetve ugyebár, érdemes. És ehhez jó módszer egy kis távgyaloglás. Csak némi elszánás kell hozzá, semmi más, mert a láb, az mindig kéznél van. Ez pedig Bad Brückenau, az aggastyánok olimpiája. A rajtra rettenetesen fel kell készülni. Bár ebben a korban az is szép, ha valaki egyáltalán elszánja magát a vetélkedésre. A hetvenévesek mezőnye egészen jó kis iramban kocogja végig a távot. Tessék, még egy szép páros hajrára is futja, dehát könnyű ezeknek a sihedereknek. Mert ha az ember mondjuk már 92 éves is elmúlt, nos, egy ötezres versenyt még akkor is megnyerhet. Viszontlátásra fiúk, tíz év múlva találkozunk. Addigra ezek a csöppségek is éppen elérik az olimpiai kort. Egy tallinni sportóvodában vagyunk. Itt a sakk is a főtárgyak közé tartozik. Reszkess Bobby Fischer! A lépéseket meg kell tanulni! Igaz a futó egyelőre csak kocog a táblán, de majd hamarosan erőre kap! Aztán kezdődhet akár a verseny is. Fekete és fehér királyok jó lesz, ha vigyáztok magatokra. Víz, víz, víz. Kék tó, tiszta tó, tanmedence. Bújj, bújj zöldág. Kis karok alagútján vezet a mély vízi út. Az ember néha szipog egy cseppet, néha nyel egy kortyot. Hát annyi baj legyen, gyógyvíz. Aztán tornásznak a kislányok, de itt már hallgasson el a próza. Hiszen ez már talán költészet. Ez már muzsika.

Kivonatos leírás: