Elhangzó szöveg: Az Országház ma már olyan szimbóluma Budapestnek, mint Moszkvának a Kreml, Londonnak a Tower, vagy Párizsnak az Eiffel-torony. A főváros legjellegzetesebb épületének éppen kilencven esztendeje, 1885. október 12-én rakták le alapkövét. A munka Steindl Imre építőművész tervei alapján közel húsz évig készült és véglegesen 1906-ban fejeződött be. Az első híradófilmet 1912-ben készítették róla. Azóta a Parlament épülete mindenkori tanúja és színhelye lett a magyar történelem XX. századi fordulatainak. Véglegesen az ország házává a legnagyobb és döntő fordulattal, az 1945-ös felszabadulással válhatott. Az idő és a romboló háború súlyos sebeket ejtett az épület falain. Az eredeti biai mészkövet folyamatosan süttői kemény mészkővel cserélik ki. Az elmúlt harminc év alatt kívül-belül fokozatosan megújult az épületkolosszus. Az Országház építészeti középpontja a tizenhatszögű kupolacsarnok, a legmagasabb állami ünnepségek színtere. Az idevezető díszes főlépcsőházat ma állványerdő takarja el: mennyezetének valamennyi díszítménye restaurálásra szorul. Az Elnöki Tanács fogadótermét Munkácsy Mihály közelmúltban felújított képe, a Honfoglalás díszíti. A festmény sokáig állt félretéve, mert az alkotó az akkori hivatalos igénnyel szemben nem hódítók és leigázottak, hanem különböző népek békés találkozását festette meg. Az országgyűlési bizottságok úgynevezett Gobelin termében a pusztaszeri első nemzetgyűlést ábrázolja Rudnay Gyula falikárpitja. Az országvezetés műhelye a minisztertanács ülésterme. A Kossuth-portré az Elnöki Tanács elnöke dolgozószobájának dísze. A szoba pillanatnyilag üres. Losonczi Pál már elindult az Országgyűlés szeptemberi ülésszakára. A megnyitás előtti percekben találkozik Kádár Jánossal és más képviselőkkel. Az ülésszak első délelőttjének vendége volt a Szovjetunió legfelső tanácsának Maserov vezette küldöttsége. Lázár György kormányelnöki expozéja szólt a világgazdaságban mutatkozó nagyarányú inflációs jelenségekről, amelyek bizonyos mértékig befolyásolják a mi gazdálkodásunkat és előre haladásunkat is, majd felvázolta a jelen körülmények között követendő utat. [Lázár György]: "A Minisztertanács munkájában még inkább mint eddig, arra fogunk törekedni, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk a társadalmi-gazdasági fejlődés keletkező ellentmondásaira, intézkedéseink világossak, közérthetőek legyenek, és lehetőleg mentesek maradjanak a bürokratikus vonásoktól. Számítunk a jelentős önállósággal dolgozó vállalatok, a vezető felelős munkájára, kezdeményezéseire, mert felfogásunk szerint ez nem gátja, hanem feltétele a társadalmi érdekek teljesebb érvényesülésének. Számolunk az ember növekvő szerepével, építeni kívánunk a növekvő szakmai tudásra, a dolgozó emberek alkotó erejére."

Kivonatos leírás: