Elhangzó szöveg: Az utóbbi években szép fővárosunk sok pontja egy-egy felbolygatott méhkashoz hasonlított. A legtöbb gondot okozó közlekedési gócok egyike a Kálvin tér volt. Közel négy éve kezdték meg az átépítését, hogy a gyalogos forgalmat a föld alá tereljék és megépítsék a metró új állomását is. Három éve ezt tapasztaltuk a Kálvin téren. (szinkron, Radnóti László kérdezi az utca emberét:) "– Végre megoldják a problémát. Nem lehetett rendesen közlekedni. Elég nehéz volt a kocsiknak, a járókelőknek is… – Most aztán különösen nehéz! – Hát most nagyon nehéz, de ezt ki kell bírni. Mert, hogyha kész lesz ez a metrómegoldás, ahogy legalábbis láttuk az újságba, akkor ragyogó lesz. – Gyakran tetszik erre járni? – Hát itt lakom a Dohány utcába. – Önöknek azér’ most néhány esztendeig türelemmel kell lenni. – Hát, türelemmel, de meg fogja érni, azt hiszem." Türelem, türelem, ez volt a visszatérő mottó. De vajon rászolgáltak-e az illetékesek? Napjainkban erre kerestük a választ. (szinkron, riporter kérdezi a járókelőket:) "– Három évvel ezelőtt, mikor elkezdték az építkezést, türelmet kértek. Megérte-e a várakozás? – Megérte, megérte. Bízom benne, hogy gyönyörű szép lesz ez az egész környék. – Sok kellemetlenséget okozott ez az építkezés? – Megmondom őszintén, hogy bámulatos, hogy a gyalogosok számára is és a közlekedés számára is biztosítani tudták a forgalmat." A nagy budapesti ásatások másik csomópontja a Deák tér, ahol a föld alatt három metróvonal találkozik. Legmélyebben a már hat éve működő kelet-nyugati metró, legfelül az úgynevezett Millenniumi Kisföldalatti alagútja fut. A most épülő észak-déli vonal a kettő között húzódik majd. Az építők itt a célegyenesben vannak, a mozgólépcső már működik. A mélyállomáson a befejező szerelő és belső kiképzési munkák folynak. Ha majd elindulnak az első szerelvények, akkor ebben az alagútban futnak. A másik ideiglenes végállomás, arra az elkövetkező néhány évre, amíg a vonal tovább épül, a Nagyvárad tér. Itt is jártunk. Ezen a szakaszon már nem lesz mozgólépcső, a beérkező metró ide a kéreg alatt fut majd be. Felette az aluljáróban már megszokottan hétköznapi a forgalom. A belváros központjában, a Felszabadulás téren fokozott figyelem kísérte a munka előrehaladását, hiszen itt aztán minden kíváncsi pesti járókelő megfordult. [Lelkes Mihály mérnök, Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága]: "1976-os esztendő egy nagy periódust zár le a főváros tömeges közúti közlekedésében. Egyszerre, ennyi időben, ennyi létesítménnyel a főváros még nem gazdagodott. Minden létesítményt a város funkciónak fenntartása mellett kellett megvalósítani. Tréfásan szólva, budapestiek azzal segítették a megvalósulást, hogy elviselték az építkezést." A megvalósított terv mindennél többet mond. Az Y aluljáró - ez a név máris közismertté vált - akármelyik világvárosnak diszévé válna. Egyik ága a Károlyi Mihály utcából akadály nélkül vezeti a forgalmat a Petőfi Sándor utcába. Az Y másik ágán a gépjárművek ugyancsak zavartalanul haladnak az Erzsébet híd irányába.

Kivonatos leírás: