Elhangzó szöveg: Róma, 11 óra. A díszegység már sorakozik a Piazza Venezián. Az olasz főváros várja Kádár Jánost és a magyar küldöttséget. Az érdeklődést már az érkezés előtt tükrözte az olasz sajtó, a magyarázat egyszerű: az olaszokat érdeklik a magyarok, hazánk szerepe és helye a világban és nem utolsó sorban Kádár János személye. A hangulat ünnepélyes, várakozó és talán izgatott. A Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára első ízben tesz hivatalos látogatást Andreotti miniszterelnök meghívására az Örök Városban. És alig egy órával a megérkezés után megkezdődik a látogatás első hivatalos aktusa: Kádár János megkoszorúzza az Ismeretlen Katona emlékművét a haza oltáránál, a Piazza Venezián. És nyomban rövid ismerkedés Rómával, amely egyébként hetekre, hónapokra elegendő látnivalót kínál vendégeinek. De a program ezúttal csak perceket engedélyez: egy-egy pillantást a Forum Romanum köveire, oszlopaira, rövid randevút az antik Rómával. És Michelangelo-val. A San Pietro in Vincoli templom őrzi a mester egyik legnagyszerűbb alkotását, a Mózes szobrot. Bármennyire is fontos politikai esemény a római látogatás, bármennyire zsúfolt is a hivatalos program, vele találkozni kell. És azután, ismét csak percekre, pillantás az Örök Városra, amely szokott nyüzsgő, harsány és vidám arcát mutatja. Tiszteletkör a Colosseumnak és tisztelet a római gépkocsivezetőknek, akik ebben a forgalomban képesek közlekedni. Kedd délután öt óra. A miniszterelnökségen, a Chigi Palotában filmesek, fotóriporterek és újságírók hada várja Kádár Jánost, aki most kezdi meg tárgyalásait, először négyszemközt, majd a két küldöttség plenáris ülésén vendéglátójával, Andreotti miniszterelnökkel. A Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára első ízben tesz hivatalos látogatást egy NATO-országban. A kamera éppen ezt a mozzanatot akarja megörökíteni: a kelet-nyugati párbeszéd, a békés egymás mellett élés példáját. A színhely a Képviselőház kommunista elnökének, Pietro Ingraonak szobája. A portás frakkban, az ajtónálló sisakban, mint a régi rómaiak. Mert már a Quirinalen vagyunk, az Elnöki Palotában, ahol Leone köztársasági elnök üdvözli a vendéget. A következő színhely pedig a Campidoglio, a római városháza. Ez a házasság is jól kezdődik. Elvégre nem mindenkinek adatott meg, hogy éppen azon a napon mondja ki a boldogító igent, amikor a magyar küldöttség Róma vezetőit látogatja meg. Argan polgármestert, akit egy évvel ezelőtt a kommunista párt listáján választottak meg. Az Örök Városnak most először van világi és baloldali többségű közigazgatása. Egyel több ok arra, hogy a két főváros, Budapest és Róma között még szorosabb barátság, kapcsolat szövődjön. A római magyar nagykövetségen felcserélődnek a szerepek. Most mi vagyunk a házigazdák. Az Olasz Kommunista Párt vezetőivel találkozik a magyar delegáció. Longo, a párt veterán elnöke, Berlinguer, a párt főtitkára Kádár János látogatását olyan eseménynek tekintette, amely segíti az olasz kommunisták harcát. A látogatás harmadik, befejező napja. Csütörtök reggel, 9 óra 10 perc. A magyar küldöttség a Szent Péter Bazilika elé érkezik, hogy a vatikáni találkozó előtt megtekintse Michelangelo remekművét, a féltve őrzött Pietát. A gépkocsioszlop most lépi át az államhatárt, majd begördül a Vatikán belső udvarára, a San Damasoba. A kamerák csak a svájci gárda tisztelgését, az első kézfogásokat örökíthetik meg. A Szentszék kapujánál véget ér a sajtó munkája. Kádár János magánlátogatást tesz VI. Pál pápánál. Az olasz sajtó tudatában van e találkozó rendkívüli fontosságának. A La Republica című lap egyenesen történelminek nevezi. És közben a Via Giulia-n, a magyar sajtóirodán és a Grand Hotelben folynak az utolsó előkészületek a háromnapos látogatás befejező eseményére, a sajtóértekezletre. Az újságírók hasznos ajándékot kapnak: Kádár János könyvét olasz nyelven, kiadványokat hazánk gazdaságáról, kulturális életéről. Ezekre az információkra szükségük lehet, még később is. Róma már rég nem látott olyan népes, feszülten figyelő és érdeklődő sajtkonferenciát, mint amilyen Kádár Jánosé volt a Grand Hotelben. Érdemes kérdezni! A Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára őszintén, világosan felel minden kérdésre, vonatkozzék a külpolitikára, belpolitikára, múltra vagy jelenre. "Magyarországon az állam és az egyház viszonya tartósan rendezett"- feleli Kádár János az L’Osservatore Romano reverendás tudósítójának. És világos választ kap az újságíró, aki a nemzetközi munkásmozgalomról, vagy az úgynevezett euro-kommunizmusról kérdez, vagy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról, vagy a belgrádi értekezlet hatékonysáról. A sajtókonferencián nincs kényes kérdés. Ezek a lapok a magyar újságírókkal utaznak haza, Budapestre. Az olasz sajtó kellőképpen méltatta a látogatást és azt emelte ki belőle, ami a legfontosabb: a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése kölcsönös érdek, az egyháznak és az államnak közösen kell munkálkodnia a békéért. A kommunista pártok saját útjukon haladhatnak a szocializmus felé. És egy összegző cím Kádár János látogatásáról: "Egy fejezet Európa történetében".

Kivonatos leírás: