Elhangzó szöveg: Köztudomású, hogy hazai útjaink forgalma semmivel sem marad el a világ más, fejlett motorizációval dicsekvő országának útjaitól. Hasonló a helyzet a fővárosban is és bizony mindenütt jócskán akad még az írott és íratlan szabályokat semmibe vevő autós, motoros. Ám a gyalogosok sem mindig angyalok. Sőt, néha a "sárga föld" is fellelhető az úttest aszfaltján. A sok-sok hajmeresztő felelőtlenségért gyakran nemcsak az elkövetők fizetnek. Pedig mennyire egyszerű lenne az ilyen tragédiát elkerülni! Csak azt kell tudni, hogy a kijelölt gyalogátkelőhely életet véd. És a rengeteg irányító, tiltó, útbaigazító tábla is biztonságunkat szolgálja. Egy nem elég gyorsan terjedő mozgalomnak adott Verőcemaroson két napra otthont a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács: "Tanítsd meg családodat biztonságosan közlekedni!" A név ajánlás és egyben mottó is, amelynek jegyében kétszáz döntőbe jutott család vetélkedett az elsőségért. [gyerek]: "Ha a járdáról lelépve az úttesten át akarunk menni, először balra, aztán jobbra." [férfi]: "Tehát kettes, igaz? Akkor járda mellet álló jármű vagy kilátást gátló tárgy mögött hogyan lehet átkelni az úttesten?" [gyerek]: "Úgy, hogy láss és téged is lássanak!" [férfi]: "Helyes, tehát itt is a kettes!" A döntő szereplői Petress István villámkérdéseire válaszoltak. [férfi]: "A közlekedés biztonsága úgy érzem a baleseti statisztikák alapján szükséges, hogy előrelépés történjen és aktívan szeretném ezt a mozgalmat segíteni." [Petress István]: "Mondja, aki idejön a vizsgára, egy ilyen nagy találkozóra az biztos, hogy a mindennapi életben, Budapest utcáin is tökéletesen közlekedik, soha nem követ el hibát?" [férfi]: "Nem biztos, sőt bizonyára hibázik mindeni és ez sok körülménytől függ! Azonban meggyőződésem, hogy aki alaposan felkészül a közlekedési ismeretekből az biztonságosabban közlekedik, saját és mások testi épségére jobban tud vigyázni." [Petress István]: "A családban úgy néha-néha meg szokták beszélni, hogy erre vagy arrafele gond Budapesten a közlekedés?" [nő]: "Igen meg szoktuk beszélni, előre megbeszéljük, hogy merre megyünk és akkor a gyerekek is figyelik az utat, táblákat. [Petress István]: "És kapnak valami utasítást, szokta mondani apu vagy anyu, hogy ezt csináljátok, vagy azt csináljátok, piros lámpánál…" [kislány]: "Azt nem szokták mondani, mer' azt mi már tudjuk, de amikor megyünk le utazni valahová, akkor a mamáék szokták mondani, hogy mondjuk hangosan a táblákat." [Petress István]: "És te tudod mondani mind?" [kislány]: "Majdnem mindet." A kérdések között még a baleseti elsősegélynyújtás teendői is szerepeltek. A győztes Dékány Árpádot és családját Makovecz István rendőrezredes köszöntötte. Jutalmuk külföldi utazás. És most halljuk a győztest! [Dékány Árpád]: "Tizenhét éve vagyok gépkocsivezető, abból hét éve autóbuszt vezetek. Hát, mivel hogy tudom, hogy milyen veszélyes szakma ez, így azért megtanítottam a családomat is arra, hogy a közlekedési szabályokat ismerjék. Két gyermekem van, két lány, egyik hét éves a másik tizenkettő, hát ők is már elég jól értik a KRESZ-t, ők is részt vettek a vetélkedőn. Véleményem szerint nem csak a gépkocsivezetőknek kellene jogosítványt adni, hanem mivel ilyen óriási nagy forgalom van má' a városunkban meg az egész országutakon, a gyalogosokat is ki kéne rendesen oktatni és azoknak is valamilyen jogosítványt adni szintén arról, hogy szabályosan közlekedjenek a gyalogátkelőkön, meg általába az egész útvonalon." A javaslat tragikusan aktuális lett. Alig, hogy Dékány Árpáddal befejeztük beszélgetésünket, néhány sarokkal arrébb, a Dózsa György úton baleset szemtanúi lettünk. Idős nénit ütött el a kisteherautó, nyolc méterrel a kijelölt átkelőhely előtt, tilosban. A jelentés szerint az áldozat a helyszínen meghalt.

Kivonatos leírás: