Elhangzó szöveg: A gazdaság eredményessége elválaszthatatlan az energiatermeléstől. Az észak-dunántúli dombvidéken végeztünk felmérést. Néhány éve, amikor úgy tűnt, hogy az olcsó kőolaj kiszorítja a szenet, e bányavidék fejlődése megállt. Változás csak akkor következett be, amikor a kőolajárak hirtelen felszöktek a világpiacon. Új lelőhelyek is nyíltak, de a már eddig is működő bányák körzetében helyezkedtek el. Újra megjelentek a geológiai kutatótornyok. A fúrócsövekkel kiemelt kőzetminták alapján lehetett megállapítani, hogy hol, milyen és mennyi szén található? A minták pontosan mutatják a földkéreg különböző időszakokban keletkezett rétegeinek elhelyezkedését. A szén abban a rétegben van, amely az eocénnak nevezett földtörténeti korszakban jött létre. Ezért kapta az általános bányafejlesztési terv is az eocénprogram nevet. A kutatott terület értékét növeli az is, hogy a minták tanúsága szerint a széntelepek alól majd bauxit is bányászható. Az új bányák építése két esztendeje kezdődött meg. A Nagyegyháza közelében épülő függőleges akna 350 méter mélyen éri majd el a szenet. Elkészülte után a gyors liftek itt szállítják majd a bányászokat a fejtéshez. A bányaműveléshez a függőleges aknák mellett lejtős aknák is szükségesek: Márkushegyen épült az első. Korszerű függővasutján a liftek elkészültéig még a dolgozók utaznak, de később ez már csak az anyagok és berendezések szállítására fog szolgálni. A lejtősakna végtelen gumiszalagján kerül majd felszínre a kitermelt szén. Ez a marófejes szovjet gép egy nap alatt akár öt métert is képes előre haladni. Ehhez a teljesítményhez fel kellett zárkózni a többi munkafolyamat gépesítésével is. Ilyen művelet például a vágatbeomlástól védő betonfalazás, amit kompresszoros berendezés működtet. Az új dunántúli bányák annyi szenet termelnek majd, hogy gazdaságossá teszik egy önálló, új erőmű üzembe lépését is. Ezért Bicske térségében már hozzá is kezdtek annak az erőműnek a felépítéséhez, amely az ország villamosenergiájának 20 százalékát biztosítja majd.

Kivonatos leírás: