Elhangzó szöveg: Jelentés Iránból. [Róbert László újságíró:] "Halló Budapest, halló Budapest, itt a Magyar Filmhíradó forgatócsoportja. Ma hajnali öt órakor indult el a Jumbo Jet, a Boeing 747-es különgépe Khomeini főajatollahhal Teherán felé. Az ajatollah megtiltotta azt, hogy gyerekek utazhassanak a gépen, mert egyes fenyegetőzések szerint nem volt lehetetlen, hogy a gépet fölrobbantják. Még nem tudjuk, hogy mi vár ránk a Mehrabad repülőterén." [Róbert László újságíró szinkron:] "Egy bizonyos: az a fogadtatás, az az embertenger, ami itt ma reggel Teheránban, a repülőtéren, bent a csarnokba és kint az utcákon várja Khomeini ajatollahot, önmagáért beszél." "És most ezúttal a televízóról beszélek, amikor Khomeini Teheránba érkezett, a sah képét közölte, sőt még aznap este is a császári himnusszal zárta az adást. A teheráni rádió és a televízió bemondói mentegetőztek, mondván, hogy az adás Khomeini érkezéséről megszakadt, a sztrájkolóknak köszönhető. Úgy látszik, hogy összetévesztették a sztrájkolókat a katonai cenzúrával. Valóban nem lehet tudni, hagy mit hoz a holnap. Egy azonban bizonyos, hogy az iráni nép túlnyomó többsége, legalábbis úgy tűnik, egyértelműen Khomeini oldalán áll. Természetesen Khomeini elképzelései a jövő iráni társadalmáról még nem teljesen világosak, azt hiszem talán az irániak többsége számára sem. Az a rezsim, ami megbukott, örökre megbukott, és azt az örökkévalóságot most nemcsak allahi értelmében mondom, hanem történelmi és politikai értelembe is. Azt hiszem, hogy a filmfelvételek mellett érdemes feleleveníteni nem csak a tegnapot, hanem a tegnapelőttet is, szimbolikus értelemben. Egy hete tartózkodik már Khomeini Teheránban és természetesen a hadsereg magatartása szempontjából elsősorban nem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap. Lehet, hogy Khomeini túlságosan optimista, ami a hadsereg magatartását illeti. Bahtiárt, a hadsereg és Khomeini mérkőzését, amire még a következő hetekben is számítani lehet, egyesek a kostegirikhez (sic!), az ősi iráni birkózók mérkőzéséhez hasonlítják. Khomeini főajatollah csütörtökön érkezett Teheránba. A csütörtököt a dzsomé, a pénteki nap követi, a pihenés, a fohászkodás, a meditáció, tehát az elmélkedés napja. Ennek tulajdonítható, hogy hónapok óta először jóformán Teherán utcáin csend és nyugalom honol. Ki kellett pihenni, úgy látszik az embereknek azt a néha szinte őrjöngésig menő, ujjongó népünnepet, amely több mint hárommillió ember erejéig, egy embertenger szinte, fogadta azon a tizenhét kilométeres útvonalon Khomeinit, amikor csütörtökön a repülőtértől a Mártirok temetőjébe érkezett." "Hogy ez a, ennek az embertengernek egy-egy csöppje holnap és holnapután, hogy fog cselekedni, azt ma még nem lehet megjósolni. Egy biztos, az a kiáltás, ami ma végig zúg Teheránon, Sirazon, Tabrizon, Komon, a szent városon, végig Irán falvain: Allah akbar! – Allah, a muzulmánok istene a leghatalmasabb, még lehet akkor is, hogy ha az emberek ettől a mondattól nem a megváltást várják, de mindenesetre azt, hogy emberibb, igazságosabb életet teremtsenek Iránba, hogy elkötelezett módon teremtsenek egy el nem kötelezett politikát, hogy Irán mérhetetlen természeti kincsei végre a nemzet, a nép szolgálatába álljanak, az ő hasznukra legyen, hogy emberibb, igazságosabb életet éljenek."

Kivonatos leírás: