Elhangzó szöveg: Borsod megye fővárosa ezévben immár a 19. Miskolci Filmfesztivál közönségét fogadta. A nagy iparvárosba az ország minden tájáról és messzi országokból érkeztek a vendégek. Közöttük nem egy, akit a törzsvendég tisztes címe is megillet. "Én Budapestről szoktam ide járni, a tizennegyedik fesztiválon vagyok itt. Jövőre fogom ünnepelni a tizenötödiket. Én nagyon szeretem a kisfilmeket, egy jó kisfilmér’ elmennék a világ végére is. Hogy lássam. Négyéves korom óta járok moziba, az pedig 1906 óta van. Én mindent megnézek. Azért vagyok itt, hogy mindent lássak." Így a szenvedélyes néző. És a zsűritag? [Illés György Kossuth-díjas filmoperatőr]: "Hogy mért vállaltam el, vagy mért vállalom el sorozatban a fesztiválon való zsűriskedést, érdekelnek ezek a filmek, a dokumentumfilmek, a népszerű-tudományos filmek, az animációs filmek és természetesen a híradók is, van egy nosztalgiám is ez iránt. Igaz, hogy a híradó-operatőrségből kinőttem és most tényleg játékfilmeket fotografálok, de azt hiszem, hogy életem egyik legszebb szakasza volt a szakmában az, amit a híradónál töltöttem és tulajdonképpen az egyetemen vagy a főiskolán volt, ahol a szakmának a legkülönbözőbb ismereteire tettem szert…" A fesztivál a szakmabeliek önképzésére is alkalom. Az idei viták témája: az alkotói felelősség [Füleki József kritikus]: "A tavalyi pécsi filmszemlén, játékfilmszemlén, aki ott volt, tudja, több vita volt a dokumentarizmusról, mint a hagyományos játékfilmről. Az idei, Budapesten rendezett játékfilmszemlén folytatódott ez a dolog." [Szabó B. István filmfőigazgató]: "Én azt gondolom, hogy egy kicsit túlzottan is sok energiát tékozoltunk az elmúlt évekbe a különböző műfaji meghatározásokra és annak a vitatására, hogy vajon valóban egyenrangúak-e a műfajok, egyenlő eséllyel indulnak-e a halhatatlanságért vagy a fontosságért való közdelemben. Én azt gondolom, hogy ez az alkotói felelősség, ez a lényeg, ez a legfontosabb dolgunk, az alkotói felelősség kérdése az, ami a miskolci fesztiválnak is a középponti gondolata lett. Mi iránt? És itt van a mérce: az igazság iránt. Az én meggyőződésem szerint az igazság, a hitelesség az a mérce és nem a műfaji dolgok, nem az, hogy pozitív vagy negatív, ez ennek mind alárendelt dolog." [dr. Fukász György filozófus]: "Azért izgalmas a probléma, mert nem csak a dokumentumfilm számára izgalmas egy ilyen kérdést vizsgálni, hogy mit jelent a felelősség, miben, hogyan érvényesül a felelősség. Egy olyan korban élünk, egy olyan változó világban, amely a felelősség tartalmát, jellegét, fokát nagyon mozgékonnyá teszi. Mennyire tudunk mi lépést tartani azokkal a követelményekkel, amelyek a felelősség szférájában megfogalmazódnak? Éppen ezért próbáltuk a vitában is körül járni a felelősség tartalmát, keresve azt, hogy mit jelent a felelősségnek az elkötelezettség vonatkozása, mit jelent felelősen filmet csinálni egy olyan korban, amikor az az érzésem, hogy a megközelítést is ügy kellett volna adnunk, hogy lehet-e másképp, mint az, hogy felelősséggel." A fesztivál látványosabb programja a versenyfilmek vetítése. A közönség és a fesztiválvendégek előtt negyvennyolc film pergett le, nem egy közülük mintegy a viták állásfoglalását igazolva, új és új nézőpontból mutatta be napjaink valóságát. Részlet a mezőny egyik kiemelkedő, díjnyertes alkotásából, Gyarmathy Lívia Kilencedik emeletéből. [Grósz Károly, a KB agit.-prop. o.v.]: "Hosszú-hosszú idő óta egy politikai program alapvető törekvése, hogy a társadalom önismeretét kiszélesítse és gazdagítsa. És az önismeret vonatkozik a múltra is, és vonatkozik a jelenre is. Mert e kettő keresztmetszetében lehet a várható jövőt felrajzolni, és a várható jövő követelményeihez a társadalmi közgondolkodást alakítani. És ebben a dokumentumfilmgyártás nagyon sokat tett és nagyon sokat tesz ma is."

Kivonatos leírás: