Elhangzó szöveg: Festői hajnal a múlt és a jelen mezsgyéjén. Görögországot látni minden turista álma. A városnéző busz ablakából, a tapasztalt idegenvezető magyarázatával máris ismerőssé válik Athén. Ide azért még vissza kell majd sétálni, hiszen ez a nevezetes Omonia tér. A turista egyik első zarándokútja az ókor fellegvárához, az Akropoliszhoz vezet. Nemcsak az ezredekkel dacoló oszlopok, hanem a dombtetőről kitáruló panoráma is lenyűgözheti a látogatót. Azután mintha megindulna a történelem időgépe. Bátor hazafiak négy évtizede itt tépték le a horogkeresztes zászlót, hogy felvonják a görög lobogót. A közelmúlt különösen fontos sorsfordulókat hozott az európai kultúra bölcsőjének számító országban. Nyolc éve a görög nép elsöpörte a fekete ezredesek diktatúráját, hazatérhettek a külföldi száműzetésbe kényszerített politikusok, írók, művészek. Az első kormányfő Karamanlisz, ma köztársasági elnök. És a legutóbbi választások őrségváltása, a Papandreu vezette szocialista kormányt állította Hellasz élére. A gárda hagyományos váltása kedvelt fotó- és filmtéma, a lépcsőzetes kezdés, no meg a sajátos cipőbojtok mindig nagyszámú turista érdeklődőt vonzanak. A magas vendégek sem kerülik el Athént, ottjártunkkor Franciaország szocialista államfője látogatott Görögország szocialista kormányfőjéhez és ide hajózott Bejrútból Jasszer Arafat. Az athéni utcán nem ritka a meglepetés. [Szinkron]: „– Mit csinál? Itt van, tessék. – Hogyhogy ön magyarul beszél? – Hát, én Magyarországon éltem és most két éve vagyok itt. Hát, Bocsilász Tamás voltam Magyarországon, itt Achilleas vagyok. – Milyen Achilleas? – Ugyanaz, Bocsilász Achilleas. Hát, két éve vagyok itt, villanyt szerelek. Hát, talán a számításaimat megtaláltam. Ezt tudom mondani. Ott is jó volt, itt is ugyanaz. Melózni kell, ez a lényeg. – Engem Magyarországon Szalagos Péternek hívtak és Salaikos Palaitos a nevem. Hát, Magyarországgal nem szakítottam meg a kapcsolatot, barátaimmal és valószínűleg, hogy a menyasszonyommal, aki itt van éppen, házasság is lesz belőle. – Én turistaként vagyok itt. – Hol él Magyarországon? – Budapesten. – Budapesten? – Igen. – Tehát össze fognak házasodni? – Hát, úgy néz ki. – Igen. Tulajdonképpen így görög-magyar vegyes házasság lesz? – Hát, ha minden igaz. – Ahány Ikarusz jár Athénban, ugyanazt érzem, mintha Pesten lennék.” Hegyek között, völgyek között kanyarog az autóbusz. A sziklás vidék a görög táj sajátja. A csoport egyik tagját, Tamás Anikó budapesti titkárnőt a szerencse is segítette, az Utazási Magazin rejtvénypályázatán neki kedvezett a véletlen a sokezer megfejtő közül. A szerencsekerék forgandó és a kihúzott levelezőlap ezúttal kéthetes IBUSZ társasutazást jelent Hellasz földjére. Ehhez szól a gratuláció, amiből kijut a most még itthon maradó, korhatáron aluli családtagnak is. Átmenetileg idegenbe szakadt hazánkfiai semmit sem bíznak a véletlenre. Az útikönyvek lapjain és a térképeken is nyomon követik a vadregényes utazást. Az Égei-tengert az Ioni tengerrel nyolcvan méter magas partfalak között összekötő Korinthoszi csatornának több magyar vonatkozása is van. Gerszter Pál tervezte és a szabadságharc egyik kiemelkedő mérnökalakja, Türr István volt az építési munkálatok egyik kivitelezője. Spártai környék, dehát hajdan a pásztoróráját töltő Odüsszeusz nem viselkedett éppen spártai módra a Taigetosz alatti barlangban. Erre utal Bodrossy Félix szellemes animációs filmje is. (Rajzfilm részlet.) Ahol nagy a kísértés, közel a vezeklés. A pantarisszai zárdatemplom Göröghon egyetlen működő női kolostora. Az idegenforgalom megnyitotta a korábban zárt kapukat is, ám a vendégnek tudomásul kell vennie a szigorú szabályokat. Technika ellen mégsincs orvosság, néhány pillanatfelvételt rögzíthetett a filmszalag. „Tengerre magyar”, válik valóra a hajdani célkitűzés, az Égei-tengeri szigetkerülésre induló, kényelmes Neptun tengerjáró hajó jóvoltából. Azt mondják, Hellasz szépsége akkor bontakozik ki igazán, ha valaki láthatja a görög szigetvilágot is. Előbb azonban át kell esni a célnak megfelelő tengeri KRESZ-oktatáson. Idetartozik a rögtönzött divatbemutató a mentőmellénnyel és a soha nem ártó óvatosság jegyében megannyi Hacki Tamással gyakoroltatják a segélykérő füttyögést. Azért kényelmesebb szárazon megúszni. Így fest hullámok között egy mai Odüsszeia, követve azt az útvonalat, ahol Homérosz vezette végig eposzának leleményes hősét. (Rajzfilm részlet.) Az istenek tajtékzó haragja, a viharos tenger sokszor tette próbára Odüsszeuszt, amint a Kikládok szirtjei mellett haladt és eljutott Kriti, a mostani Kréta partjaihoz. Irakliontól, a krétai fővárostól, alig néhány kilométernyire terült el Mínosz Királynak, Zeusz kedvelt fiának palotája, ahol az igazán igyekvők még manapság is eltévedhetnek a labirintusokban. (Rajzfilm részlet.) Nem tudni, melyik ókori IBUSZ szervezte Odisszeusz társasutazását, de izgalomban, kalandban bőven volt része, különösképpen, amikor a szirének csábító éneke hangzott fel. Vajon a korszerű tengerjáró kapitánya is tart a szirénektől, az árbóchoz kötözi magát, és matrózai füleit viasszal zárja el? Megnyugtatásképpen idézhetjük Mazarakisz kapitány válaszát: ebben a vonatkozásban nem követi a klasszikus ókori példát. Sőt, kimondottan utasította a hajó személyzetét, hallgassanak a „fedélzeti” szirének minden kívánságára, kérésére és teljesítsék azokat igazi tengeri vendégszeretettel. Szirénhiányról pedig igazán nem eshet panasz, ha egyszer a Földközi-tengeri nap koraőszi sugarait erősíti. Telt ház a napozó ágyakon és a bátrabbak a vízben. Igaz nem a mediterrán, csak a hajó medencében. Próba szerencse. Mindenki kitapasztalhatja milyen „kormányférfi” lenne. Ha kicsit melléhúz, hát istenem, elég széles a tengeri országút. Svédasztal a görög fedélzeten, szigorúan tengeri nyersanyagokból. Ha külföldieknek pesten gulyásparti jut, akkor ne csodálkozzunk, amikor a magyar turistát tintahallal kínálják. Aki nem jelentett tengeribeteget, derekasan állja a tálat. Zorbából ismert dallamokra a hajó szabadnapos személyzete egy kis öntevékeny szirtaki bemutatót tart. Nem a tánctudás, a részvétel a fontos és a társaság apraja-nagyja hamarosan bekapcsolódik a körbe. A tenger mintha hullámosabb lenne, mint a sokévi átlag, vagy csak a megrögzött szárazföldi ember látja így? Mindenesetre már Odüsszeusznak sem ment simán a világutazás. (Rajzfilm részlet.) Az érkezés azonban mindent feledtet, nem hiába nevezték ezt a szigetet Kallisztének, szépségesnek az ókorban. A vállalkozókedvűek egy lóerős, pontosabban egy csacsierős szamárháton folytathatják útjukat a mai Santorinin, amely a velencei Santa Iréne köznyelvben torzult formája. Igénybe lehet venni a drótkötélpályát is, de az igazi mégis a szamaragolás, bár a leginkább érintett alanyok, a terhek vivői nem nyilatkoztak. A fényképezőgép emlékké örökíti a tájakat és a szorgalmas görög embereket, akik mindennapos harcukat vívják a sokszor zord természettel és akik szívesen kereskednek évezredek óta, eleget téve az alapvető kívánalomnak, hogy minden turista hozzájuthasson az ízlésének és pénztárcájának megfelelő emléktárgyakhoz, ajándékokhoz. (Rajzfilm részlet.) Véget értek Homérosz verssorai, befejeződött Odüsszeusz kalandos hányattatása, aki Penelopéjének bizonyára úgy idézte fel útjának emlékeit, mint a ma turistája Göröghon maradandó élményeit.

Kivonatos leírás: