Elhangzó szöveg: Ősi vágy egy olyan gép létrehozása, megalkotása, amely az ember mozgását, ügyességét utánozza. E gépeket az ember – hasonlóan isteneihez – a saját képére formálta, képzelte el. Az első történeti dokumentumok között szerepel Kempelen Farkas sakkozó törökje, vagy Lőwy rabbi Gólemje. Tömegesen a kis játékemberek először a gyerekek világában terjedtek el, majd az irodalom területén Verne regényeiben, és a XX. századi sci-fik- ben. Ipartörténeti érdekesség, hogy az első magyar úgynevezett robotember az 1937-es BNV- volt látható. [Részlet a Magyar Világhíradó 1937. áprilisi számából szinkron]: „Üdvözlöm Önöket a Budapesti Nemzetközi Vásáron! Én a robotember vagyok és ez itt körülöttem a nemzetközi vásár. Ha a vásáron jól érzi magát, mondja meg mindenkinek!” Az első, már nem emberformájú, okos, precíz ipari robotok, amelyek az ember utánzásától eljutottak az ember helyettesítéséig a 60-as évek közepén születtek meg a számítástechnika és a finommechanika házasságából. [Dr. Jakkel Ottó műszaki igazgató, Szerszámgépipari Művek, szinkron]: „A fejlett ipari országokban mintegy 10 évvel ezelőtt indult meg a robotizáció. Ekkor már kezdett szélesebb körben elterjedni a robottechnika ipari alkalmazása, azzal a céllal, hogy egyre több munkáskezet váltsanak ki, és különösen olyan munkahelyeket, ahol nehéz fizikai munka van, vagy mérgező anyagokkal kell dolgozni, ott nagyon beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mind termelékenységi, mind emberi szempontból.” Az ipari robot – eltérően az NC-vezérlésű szerszámgépektől – rugalmasan programozható automata manipulátor, amely pontos, gyors és monoton munkákban képes az embert helyettesíteni. Léteznek hegesztő, festő, gépkiszolgáló, osztályozó robotok, s az ipar szinte minden területére betörnek. A robotipar az elmúlt évek gazdasági válsága, recessziója idején az egyetlen dinamikusan fejlődő iparág maradt, szerte a világon. A magyar iparnak is be kell kapcsolódnia a világméretű úgynevezett robotizációba, ha lépést akar tartani a fejlődéssel, ha nem akarja lemaradását növelni, és újabb éveket veszíteni. Nem lehet elmaradott szervezetre, munkaszervezésre és technológiára építeni. A robot ésszerű alkalmazása az ipari környezetet is kedvező irányba alakítja át. [Dr. Jakkel Ottó műszaki igazgató, Szerszámgépipari Művek, szinkron]: „Magyarországon is elérkezett az idő ahhoz, hogy egyre több robotot kezdjünk el alkalmazni. Ennek a feltételei nagyjából-egészében ma már megvannak, elsősorban pénzügyi feltételeire gondolok, amelyek néhány rendszer létrehozását már lehetővé teszik és gondolok a műszaki megoldásokra, amelyek rendelkezésre állnak. Viszonylag nagy Magyarországon az elmaradás a robottechnikában. A kutatásnak, fejlesztésnek, alkalmazásnak, gyártásnak, valamennyi területén van behozni való. A gazdaságossági oldal ma még nem elég jól mérhető, mégis azt kell mondanom, hogy mindazon a területeken, ahol nincs már munkaerő, már indokolt alkalmazásba venni. A mai gazdasági helyzetben arra nem lehet számolni, hogy nagy gyárakat létesítünk az országban, de meglévő gyártóhelyek bizonyos mértékű átalakításával mégis lehetőség kínálkozik arra, hogy robotokat fejlesszünk és gyártsunk. Így meg kell említeni mindenképpen a gyöngyösi elektronikai vállalatot, ahol ez a fejlesztés beindult és ahol a próbák folynak.” [Takács István főmérnök, Mikroelektronikai Vállalat, Gyöngyös szinkron]: „A robotfelhasználás és maga a gyártás is a világon a technika csúcsát jelenti. Robotjaink, gépi berendezéseink 80%-a exportcélokat szolgál, ez így van már több évtizede. Reméljük, hogy megfelelő fejlesztő munkával a csúcson tudunk maradni és a jelenlegihez hasonló nyereségszinttel, eredményességgel tudunk dolgozni. Az elmúlt években mintegy 450 darab olyan manipulátort, illetve robotszerkezetet szállítottunk a Szovjetunióba, amelyeket a különböző szovjet gyárakban szereltek föl. Rendkívül komoly pontosságú alkatrész gyártásra van szükség. Csapágyakat, különféle motorokat, hajtóműveket, fogaskerekeket, tengelykapcsolókat kell gyártani, amelyek komoly háttéripart követelnek. A magyar robotgyártásnak az egyik legnagyobb problémája az, hogy a háttéripart meg kell teremteni ahhoz, hogy megfelelő mennyiséget tudjunk kibocsájtani ezeket a berendezéseket.” [Dr. Jakkel Ottó műszaki igazgató, Szerszámgépipari Művek, szinkron]: Intelligens robotot kell tudni fejleszteni, hát még mindig nem arra kell gondolni, hogy itt emberi alakzatú robotokról van szó, de azért látnak például, fölismerik a munkadarabokat, rendezni tudják a munkadarabokat és ezáltal könnyebbé tehetnek vagy tesznek egy szerelési folyamatot. A Magyar Tudományos Akadémia, MTA - Sztaki van ezzel a feladattal megbízva, ahol az intelligens robotok fejlesztésével foglalkoznak.” [Dr. Marton József tudományos főmunkatárs, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet szinkron]: „Az ipari robot az automatizálás egyik legújabb eszköze. Számítógép alapvető eszköze az ipari robotnak és alapvető eleme mindaz az eszközrendszer, amely működteti a számítógépet és ezen keresztül a robotot. Ahhoz, hogy a kívánt ember nélküli gyárak megvalósulhassanak, a robotokat olyan érzékelőképességekkel fölruházni, mint amilyenekkel az ember is rendelkezik, és csak ez teszi lehetővé azt, hogy flexibilis gyártási környezetben lehessen használni a robotokat. Ahhoz, hogy a robotok ügyességét, okosságát növelni tudjuk, ahhoz szükség van a mesterséges intelligencia eredményeinek alkalmazására is. Jelenleg a feladatunk nagy részét az teszi ki, hogy az eddigi tapasztalatainkat próbáljuk olyan formába önteni, hogy az iparban legyen használható. A robotok ára még valahol az autóbuszok áránál tart és ahhoz, hogy tömegesen elterjedjenek, ahhoz arra lesz szükség, hogy körülbelül olyan darabszámban gyártsák őket, és olyan áron is értékesítsék őket, ahogy a személygépkocsikat.” Az ipari robotok bevezetését kíséri némi idegenkedés is: nem okoznak-e munkanélküliséget, nem szorítják-e ki a dolgozó embert? Iparszervezési és szociológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a robotok jelentős része olyan munkahelyeken dolgozik, ahol ma már veszélyessége miatt csökkenteni kell az emberi munkaerő alkalmazását, tehát épp az embert mentesítik a nehéz munkától. Az elemzések is azt bizonyítják, hogy a robot nem lesz munkanélküliség forrása, sőt új iparágak létrehozásával munkahelyteremtővé válik. Az ipari létszám nálunk is rohamosan csökken, máris a bevezetés problémáival birkózunk. Jelenleg a robot alkalmazása ritka, nem vált kampányszerűvé, mint pár évvel ezelőtt a számítógépek elterjedése. A bevezetés egységesen és koordináltan történhet és az új gépek csak szervesen épülhetnek majd be a magyar ipar szerkezetébe. A jövő iparának alapelemei a robotok, idővel az élet minden területén megjelennek és nekünk meg kell tanulnunk együtt élni az okos, precíz, szorgalmas és fáradhatatlan új segítőtársakkal.

Kivonatos leírás: