Elhangzó szöveg: Három ember az ország három különböző pontján, mindhármat a közösség gondjai mozgatják. Mit tehet egy ember? Ezt vizsgáltuk három községben. [Tenkács Tibor festőművész szinkron]: „A vidék mindig hátrányban van a várossal szemben, a lehetőség adja, hogy valamit csinálhat-e az ember vagy nem csinálhat. Nos, Tokajban kezdetektől fogva, tehát az ötvenes évektől kezdve van nyoma művésztelepnek, most már 30 éve annak, emellett a zene és az irodalom, mint ugye társművészetek, ennek is megvan a lehetősége. 12 éve van írótábor Tokajban, ezeket a lehetőségeket nem kihasználni szinte vétek volna. Jó pár évvel ezelőtt öt nyáron keresztül volt szabadtéri opera. Parasztbecsület, Bánk bán, János vitéz, Háry János stb. A dolog nyitja pedig nagyon egyszerű, Zábordszky József budapesti zeneiskolai igazgató tokaji származású, a Tokajban élő képzőművész és a Pesten élő zeneművész találkozása Tokaj érdekében. Ott a templom és mellette a Rákóczi Pince, magától adódott a természetes környezet, ahogy az a Parasztbecsületben is megvolt. A táj inspirál engem elsősorban, hiszen itt lakom a Tisza partján 50 méterre a Tiszától. Akármilyen fáradt vagyok, ha oda kimegyek egy pár percnyi sétán már felüdülök. Okvetlen találkozok emberekkel, gyerekekkel, idősekkel, kortársakkal, sőt idegenekkel. Egy félórai beszélgetés után rögtön Tokaj van a téma közepében. Mindig a komplex művészetet vagy társadalmi helyzetet vagy közművelődést tekintettem legfontosabb feladatomnak. Van egy 1700-es évek elejéről származó görögkeleti templom, üresen állt, most már ez ötödik éve a Tokaji Galéria, most nem ebben, de együttvéve Tokajban, művelődési otthonban, iskolában, ahol lehetett, 265. kiállítást rendeztük meg most októberben. Tokaj legnagyobb épülete a romos zsinagóga. A terv az, hogy borpalotát, bormúzeumot csinálnak belőle. Hát a tervek megvannak az újjáépítésre. Egy görög kereskedőház az 1700-as évek elején, kívül-belül csodálatos egységű. Ez talán jó jel ahhoz, hogy a megyei tanács megsegítette Tokajt olyan értelemben, hogy egy műemléket mentett meg, ugyanakkor megszületik a tokaji helytörténeti múzeum. Nos, amikor 66-ban elindítottuk a Zilahy György Művészetbarátok Köre programját, ekkor merült fel ez a ballada ügy. Megtörtént eset Tokajban. Rám olyan hatással volt, hogy elhatároztam, hogy ezt az azóta versbe öntött történetet, tehát a tokaji balladát megfessem, ezzel akartam tisztelegni Tokajnak. Két fiatal itt szerette egymást, a lány szegény volt, a fiú gazdag. A gazdag fiú anyja üldözte a szerelmüket, családi tragédia lett a vége. A menyasszonynak tartott Mariska kibírta ezt az életet, sőt 10 gyereket nevelt részeg férj mellett. Ezt az asszonyt én 86 éves korában ismertem meg szüretelés közben.” [Asztalos Árpád bányász, riporter szinkron]: „- Én már 16 éves koromban már bányánál dolgoztam, barakkban laktam. A földművelés olyan gyenge volt, hogy abból megélni nem lehetett. És nyáron dolgozott a földműveléssel, télen ment a bányaiparba. Volt egy másik lakásunk, mai igényeknek nem felelt meg, elbontottuk a régi lakást tavasszal, márciusban és októberben már ebbe a lakásba jöttünk lakni. Na nem volt még akkor teljesen kész ugye, de annyira összehoztuk ősz végére, év végére, hogy bele tudtunk költözni, mert nem volt hol lakni. Hát a napi 24 órából ugye, mivel családi házat épít valaki, azt tudjuk, hogy látástól vakulásig, reggel ugye nyári időben 4 óra fél öt fele kezd az ember, este 8, fél 9, 9 óráig dolgozik az ember. Nagyon kevés a pihenésünk, mert minden kis időt arra kell fordítani, hogy az ember itt általában az építkezés, az építkezés. - Víz, a közművelődés megoldott a faluban? - Az még nincs a faluban sajnos, tervbe van véve az is, de nagyon nehéz. Két lányom van, az egyik itt lakik velünk, a másiknak most építettünk lakást. Nem ilyen típusú, ilyen másfél szintes lakást építettünk és ők ott laknak. Most jelenleg hatan lakunk benne. Én, feleségem, édesanyám és a lányom, vejem és van egy éves kisunokám. Most már családról nem nagyon beszélgethetünk, hogy olyan nagy, mert már ahol kettő gyerek van, azt már sok helyen soknak mondják, hogy már két gyerek-sok. Hát mi is voltunk hatan testvérek, megéltünk, megéltünk. De most már két gyerek, három gyerek, az már sok a három gyerek. Hát van négy, ritkán, nagyon ritkán kerül három-négy gyerekes család, jobban mondhatnánk inkább az egyet vagy a kettőt. Hát nem hiszem el, hát nem lehet, ha 2-3 személy lakik egy 4-5 szobás lakásba, hogy azt fölhasználják. Mire? Hát mire tudja fölhasználni? Hát az lehetetlen, hát még ha külön-külön alszanak is vagy mit tudom én, külön szoba van, akkor is csak 3 személynek 3 szoba kell, három helyiség, ha van 8-10 helyiség egy lakásba?” [Rédli István körzeti megbízott, szinkron]: „Szeretném kiemelni, mint kulturális létesítményt az Egry József múzeumunkat, ugyanis községünknek a lakója, szülötte volt Egry József a kiváló festőművész. Hírességünk még Udvardy Erzsébet festőművésznő, aki most készített egy nagyon szép műtermet. Van egy szép művelődési ház, a községben. Színház jár ide a Veszprémi Petőfi Szinház. Templomunk olyan szempontból híres és érdekes, hogy Európában kettő bazaltkő templom van, és ebből az egyik itta községben.” [Rédli István körzeti megbízott, tanulók szinkron] „- A mai foglalkozásunknak a célja az, hogy elő legyetek készítve a kerékpáros vezetői engedélyhez szükséges vizsgának a megszerzéséhez. Gyér forgalmi úton kerékpárral-ketten is haladhatunk egymás mellett az úttesten, Jancsi! - Hamis. - Jó. Most jön egy képes feladat, Miklós figyeljél! Ebben a forgalmi helyzetben elsőbbséget kell adnom az autóbusz részére. - Nem kell elsőbbséget adni, az autóbusz részére, mert…” [Rédli István körzeti megbízott, szinkron]: „A gyermekbalesetek megelőzése az egyik legfőbb cél. Elmondhatom, hogy területünkön, tehát a badacsonytomaji nagyközségi tanács területéhez tartozó helységekben gyermekbaleset az elmúlt évben nem volt. Olyan emberekkel is kell intézkednünk néha, akik gyerekkorunk óta ismernek bennünket, és hát kicsit nehéz így a munka, ebből a szempontból. Tehát ilyen szempontból hátrányt jelent, ha valaki a szülőfalujában dolgozik, mint a közmondás is mondja, hogy saját hazájában senki sem lehet próféta. Mi olyanok vagyunk, mint a körzeti orvosok, hogy jönnek az emberek különböző ügyes-bajos dolgaikkal, jönnek, hogy te Pista meg kellene írni ezt a kis papírt, mert jött a bíróságtól egy idézés, mit kell vele tenni, ugyanakkor vannak apró-cseprő gondjaik, hogy nem tudnak kihez fordulni, hogy most hol kell intézni, hogy tanácshoz kell-e menni, mert általában bennünket mindig megtalálnak és mihozzánk fordulnak.” [Helyi lakosok szinkron]: „- Idevalósiak, a két körzeti megbízott tomaji, ismerjük őket és jó velük a kapcsolatunk. - Nem a közbiztonsággal van a baj, hanem a sok csibésszel, akik nem ismernek határt, és ehhez a világ közbiztonsága kevés lenne nyár idején. - Badacsonytomajon a közbiztonság megfelel. Itt nincsenek olyan emberek, akiktől félni kéne. - Elveszett egy takarékbetétkönyvem és ők találták meg.”

Kivonatos leírás: