Elhangzó szöveg: 60 éve a világ minden táján kopogni kezdtek a távírógépek: Mindenkinek!... Mindenkinek! 1924 január 17-én befejezte élete útját Vladimir Iljics Lenin. Az egyszerű emberek így emlékeznek ma rá: [Riporter, járókelők szinkron]: "- Tessék má mondani, hová megy ez az ember? - Mondhassuk azt, hogy a piacra, mondhassuk, hogy tanítani. Minden elképzelhető. - Egyszerű, puritán, közülünk való ember, aki a maga egyszerűségében a világ gondjai, látni is, mintha minden világ, illetve világ gondja a vállán lenne. - Eléggé megtört. Sok munkát végzett az élete folyamán. Gondolom, hogy amikor éppenséggel kikapcsolódni kikívánkozik a szabadba, esetleg sétálni. Már a munkájában is valóban annyira kivette a részét, hogy már talán csak a nyugalomra vágyik. Kikívánkozik az emberek közé." És így emlékeznek a kortársak, a barátok. [Miroslav Krleza]: "Lenin, a zseniális harcos és alkotó, nyugodt lelkiismerettel mondhatja el magáról, hogy Archimédesz óta ő az első, aki arra vállalkozott, hogy a földkerekséget kiemelje világegyetemes lomhaságából." [Theodor Dreiser]: "Azt tartom, hogy mindennél jobban magára vonta és mindig is magára fogja vonni az egész világ figyelmét az a nagy lendületű, sokoldalú és világos megértés, mellyel megállapította, hogy mit kell tenni és mit lehet tenni egy ilyen óriási országgal, amely a Világnak egyhatod részét foglalja el, s amely a cári zsarnokság eredményeképpen évszázadokkal maradt el Európa és Amerika gazdasági és társadalmi életszínvonala és tudományos fejlődése mögött." [John Reed]: "Zömök alak, rövid nyak, kopaszodó, nagy fej, hatalmas homlok, apró szem, rövid orr. Ruhája kopott, nadrágja túl hosszú. Különös népvezér, olyan, aki szellemi fölényénél fogva vezető." [Krupszkaja]: "A saját öltözetére nem sok gondot fordított. Azt hiszem, teljesen mindegy volt neki milyen színű a nyakkendője. A nyakkendőt különben is afféle szükséges rossznak tekintette." [Maxim Gorkij]: "A Szókratész koponyájú és mindent látó, tömzsi, izmos Lenin nemegyszer furcsa s kissé komikus pózba vágta magát. Fejét hátraszegte és vállára hajtotta, kezének ujjait valahová a hóna alá, a mellényébe dugta. Volt ebben a testtartásban valami győzelmesen kakaskodó, valami bámulatosan kedves és mulatságos, s ilyen pillanatokban egész valója sugárzott, eme gyarló világ nagy gyermeke volt, remek ember, akinek fel kellett áldoznia önmagát az ellenségességnek és gyűlöletnek, hogy valóra váljék a szeretet műve." [Krupszkaja]: "És, hogy tudott hahotázni! Még a könnyei is potyogtak. Nevetés közben hátradőlt." [Maxim Gorkij]: "Kezét előrenyújtotta és kissé felemelte, tenyerében mintegy mérlegre tette minden szavát, kirostálta az ellenfelek mondatait, s ellenük szegezte a maga nyomós állítását. Mindez úgy hangzott, mintha ő nem magától, hanem valóban a történelem akaratából mondaná. Beszédének zárt egysége, nyíltsága, egész lénye, mintha egy klasszikus műalkotás lett volna, amelyben meg van minden és semmi sem felesleges, nincs díszítés, és ha van hát nem látszik." [Gyurkó László]: "Nem volt sima modorú vitatkozó, aki véleményét udvariasságokba csomagolja. Számára a vita is harc volt, s harcolni csak indulattal tudott. Gyűlöletét nem a tömeg vaksága korbácsolta fel, nem is a polgári pártok vezetői, hisz azok jól-rosszul saját osztályuk érdekeit képviselték, hanem azok a népvezérek, akik felismerhették volna az igazságot, de ehelyett a maguk téveszméivel félrevezették önmagukat és a népet." [Krupszkaja]: "Az emberekhez való személyes ragaszkodása hihetetlenül nehézzé tette Iljics számára a szakításokat. A politikai tisztesség - a szó igazi, mély értelmében – az, hogy az ember politikai ítéleteiben és cselekedeteiben szabaddá tudja tenni magát minden személyes rokonszenvtől és ellenszenvtől, nem mindenkinek adatott meg és akinek igen, annak nagyon megnehezíti az életét." [Maxim Gorkij]: "Lelkének titkos viharairól úgy tudott hallgatni, mint senki más." [T. Csernyák idézet]: "Nem mondott érzelgős szavakat, nem igért könnyű győzelmeket. Nyíltan feltárta a könyörtelen igazságot, beszélt a harc nehézségeiről, az elkerülhetetlen áldozatokról, a nemzetközi burzsoázia ravaszságáról és erejéről." [Krupszkaja]: "Agya állandóan megfeszítetten dolgozott. Emlékszem, amikor jelentkeztek halálát okozó betegségének súlyos tünetei. Orvosai ragaszkodtak ahhoz, hogy szigorú rendszer szerint éljen. Elrendelték, hogy ebéd után órákat feküdjön. Iljics eleinte betartotta az orvosi előírásokat, de szkeptikusan kijelentette: Azt nem tudjak elérni, hogy ne gondolkodjak." [Varga Gyula András idézet]: "Soha nem éreztette hatalmas tudását, nem beszélt sértő fölénnyel. Rávezette az embereket az igazságra. Arra nevelte őket, hogy önállóan gondolkozzanak és cselekedjenek." [Martin Andersen Nexö idézet]: "Még a legegyszerűbb dolgozó is érezte, amikor beszélt vele, hogy nem mindennapi egyéniséggel áll szemben, hogy ilyen ember évszázadonként, sőt évezredenként egyszer születik. És ez a ritka ember kezet ráz vele, s megkéri, mondjon valamit saját magáról, az életéről." [Krupszkaja idézet]: "Nagyon szerette hallgatni mások elbeszéléseit. Komolyan figyelemmel, kedvvel hallgatta őket. Egy munkáscsoport meglátogatta a felgyógyulás után. Ezek a munkások a visszaemlékezéseikben azt írták, hogy Iljics elbeszélgetett velük. Valójában csak hallgatta őket." [H. G. Wells idézet]: "Mikor Leninnel beszéltem, a témánk sokkal jobban érdekelt, mint mi magunk. Elfelejtettem, hogy alacsony volt-e vagy magas, öreg-e vagy fiatal. Főleg szellemi élénksége és célkitűzéseinek egyszerűsége hatott rám. Vonakodom elismerni a történelem "nagy ember" felfogását, de ha arról van szó, hogy kik a legnagyobb emberek a világ folyása óta, azt el kell ismernem, hogy Lenin legalábbis a nagyon nagyok közé tartozik." [Lunacsarszkij idézet]: "Azt hiszem, Lenin sosem figyel önmagára, sosem pillant a történelem tükrébe, még csak nem is gondol soha arra, mit mond majd róla az utókor. Egyszerűen csinálja a dolgát." [A. R. Williams idézet]: "Lenintől távol állt a mellébeszélés, a köntörfalazás, a szóvirágok használata, ami általában a politikusokat, az államférfiakat jellemzi. Az ember azonnal láthatta, hogy készakarva sem tudná félrevezetni hallgatóságát, sőt önmagát sem tudná becsapni." [Clara Zetkin idézet]: "Éles tekintete, világos észjárása nem siklott el semmi felett, ami figyelemreméltó. Legkiemelkedőbb jellemvonása az egyszerűség és a szívélyesség, a magától értetődő természetesség, amellyel az összes elvtársakkal érintkezett. Ez az ember nem tud mást mutatni, mint amilyen valójában." [Romain Rolland idézet]: "Nála különbül senki sem testesítette meg az emberi tett történelmi óráját, amit proletárforradalomnak hívunk. Figyelmét semmi sem vonta el. Nem ismert személyes gondot, sem a szellem elernyedését. Nyoma sem volt nála a gondolat dilettantizmusának, a habozás vagy a kétely árnya sem fért hozzá. A cselekvésért mozgósította a szellem minden energiáját: a művészetet, az irodalmat a tudományt, még az elementáris áramlatokat, a tudatalatti mélységeket, az álmot is. Ezért volt az ő álma a tett."

Kivonatos leírás: