Elhangzó szöveg: A felvevőgép nyomon követi az eseményeket, néha végképp múlt időben. A szakma Szász Péterre emlékezik. A mindig szellemesen sziporkázó, ötletember rendező, egy évvel később, Morell Mihály megformálásában szoborarcként tekint le a magyar filmművészet emlékgalériájáról. Rajongása a celluloidszalag iránt, folytatódik az idei "filmes februárban" - amely a falusi filmnapokkal vette kezdetét. [Tuba László a Vas megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója szinkron]: "Vas megye aprófalvas település. 231 helyen vetítünk. Községeink se nagy lélekszámúak. Ebből adódóan elég sok gondot okoz a filmterjesztésben az, hogy a nézőket bevigyük a moziba. A magyar játékfilmeket úgy ítéljük meg, hogy döntő többségébe a közönséghez eljuttatható filmek, azonban meg kell, hogy mondjuk, sokszor gondot okoz a filmek terjesztésében, hogy nem minden esetben találkozik a közönség igénye a rendezők, az alkotók elképzeléseivel." [Mozigépész szinkron]: "Meg kell mondani őszintén, manapság nem születik olyan film, mint a Szegény gazdagok, vagy az Aranyember című alkotások." [Tuba László szinkron]: "Nagy gondot fordítunk a falusi filmnapok megrendezésére. Gond az, hogy a közönség esetenként, jóllehet, hogy bement a moziba, nem úgy fogadja a filmet, mint ahogy mi magunk is azt elképzeltük." [Mozilátogató szinkron]: "Szívesen látnék egy olyan jellegű, tehát a külföldet bemutató, utazni vágyó embereket kiszolgáló filmet, ami olyan érdekességeket mutat meg, amelyekhez az ember nagy anyagi áldozatok árán, vagy pedig nagy szerencsével juthat el." A Ménesgazda e tájon, ahol készült kínál történelmi utazást. [Mozilátogatók szinkron]: "- Egy olyan rétegből származó gyerek vagyok, aki szegény cselédgyermek volt és a mi emlékezetünket az ilyen körülmény mindig egy kicsit úgy megrázza. - Nekem nagyon tetszett. Tetszett és vége nagyon megdöbbentő volt. Sajnálom a főszereplőt, nagyon sajnálom. Végül is energiáját, mindent beleölt és nem sikerült neki, amit szeretett volna." A hagyományos játékfilmszemlén a legutóbbi év termése kerül mérlegre. [Bernáth László filmkritikus szinkron]: "A magyar film mindig tartotta azt a jó formáját, hogy alig 20-25 filmből, ez nagyon kicsi a nemzetközi termelésben, sikerült 5-6 figyelemre méltó filmet csinálni. Úgy ebben az évben is elkészült az a 4-5-6 különböző mértékben jó, vagy, vagy nagyszerű, vagy érdekes, de mégiscsak valóban figyelemre méltó film." [Részlet a Jób lázadása című filmből] [Bernáth László filmkritikus szinkron]: "Növekedett az úgynevezett kísérleti jellegű filmek száma. Ezek olyan művek, amelyek a filmnyelvvel próbálnak valamifajta új dolgot kifejezni. Ilyen a Kutya éji dala, ilyen a Hanyatt-homlok című film is. [Részlet Hanyatt-homlok és A csoda vége című filmekből] A fiatalok közül sokan nagyon érdekes munkákkal jelentkeztek. Vészi János, aki a Csoda végét csinálta. A dokumentarista filmek kapták egyébként a legtöbb díjat a kritikusi testülettől, például Gyarmathy az Együttéléssel, de hagy említsem a valódi dokumentumfilmeket is. Így például Szobolits filmjét, a Macskakörmöket, amely kiváló volt. A rövidfilmek díját kapta, és sajnos már csak posztumusz díjat az operatőre Fifilina József. A társadalomban megnövekedett a beilleszkedési zavarokkal küzdőknek a száma. Lassacskán jobban ismerősek leszünk a börtönökben, mint a hétköznapi családok életében, ha a magyar filmeket végig nézzük. [Részlet a Könnyű testi sértés című filmből] S azok a bizonyos nagy öregek, akik egyáltalán nem olyan öregek, természetesen alkottak és most bemutatják a filmjeiket. Így például Fábri Zoltán Gyertek el a névnapomra című munkáját, amely Karinthy Ferenc Házszentelő című regénye alapján készült." [Részlet a Gyertek el a névnapomra című filmből] A valóság sokoldalú megörökítést kíván. A filmművészet pedig híven szeretné tükrözni a világot, amelyben élünk. Az igazi egymásra találás remélhetőleg magas színvonalú alkotásokban jut majd kifejezésre.

Kivonatos leírás: