Elhangzó szöveg: Hasonló felvételekkel naponta találkozunk a képernyőn vagy a filmvásznon, "Amerika hátsó udvaráról", a földrengések földjéről, a nyomor és a feszítő ellentmondások kontinenséről, Közép-Amerikáról, a Karib-térségről. Ami az elvillanó hírek mögött van, arról szól összeállításunk. Ahol Kolumbusz vitorlása partot ért, ott áll szobra Hispaniola szigetén. Vadregényes táj, kialudt vulkánokkal, amelyekre sötét fellegek vetnek komor árnyat. Politikai értelemben is, hiszen az amerikai hadihajók ma még meghatározó szerepet játszanak a Panama-csatornán. "Szegény Mexikó, milyen messze is vagy a jóistentől és milyen közel az Egyesült Államokhoz". Gyakran idézett, régi mondás ez. Mexikó City főútvonalain világvárosi a forgalom, de a korszerű felhőkarcolók főként külföldi cégek irodaépületei. A Panama-csatorna övezetében szembetűnő az amerikai katonai jelenlét is. A különleges táborokban nemcsak a zöldsapkás rangereket képezik, hanem az amerikabarát diktatúrák rohamcsapatait is. A tavaly őszig "Amerika iskolája" néven működött a kiképzés központja. Még a Kubából kihasított guantanamói zóna is amerikai bázis. Közép-Amerika legújabbkori története az észak-amerikai beavatkozások históriája. A század első évtizedeiben már megörökíthette a kamera a tengerészgyalogosok rohamait és a népek elkeseredett ellenállását. A népfelkeléseken gyakran ült diadalt az erőszak. Meggyilkolták Sandinot és Farabundo Martit, a mai szabadságmozgalmak legendás névadóit. És Közép-Amerika osztályrésze maradt az a nyomor, amelyhez foghatót alig tud elképzelni az európai földrész lakója. Bádogvárosok, pusztító népbetegségek, krónikus alultápláltság, az egészséges ivóvíz hiánya s mindehhez legfeljebb alkalmi munkák. Csodálható-e a csodavárás, ha a gitáron kísért dal a szegények Máriájához fohászkodik? Szegények szertefoszló reménye, kevesek mérhetetlen gazdagsága, a luxuskocsik, az óriásbirtokok és a legtöbb golfpálya kontinense. Ez Közép-Amerika. A haciendák palotákká nőnek, az elnöki palotákban diktátorok terpeszkednek. Haitiben a Duvalier-dinasztiát a véreskezű Papa Doc alapította s fia, Bébi Doc folytatja. A rabszolgák felszabadításának híres szobra, itt szinte önmaga karikatúrája. Ismerős nevek, ismerős cégérek. A nagy nemzetközi monopóliumok ma is szabad vadászterületként használják a térség legtöbb országát. A kockázat csekély. Nem egy területen minden befektetett dollár három dollárnyi profitot eredményez. A kőolajtermelés tekintélyes hányada felett itt is a hét nővér, a hét nagy olajtársaság gyámkodik. Egyedül Mexikónak sikerült biztosítania a nemzeti ellenőrzést fontos természeti kincse felett. Nem véletlenül nevezték el a keskeny földnyelv kis államait banánköztársaságoknak. Útra kel északnak a gyümölcs, a föld mélyének ásványkincsei s a termés java is. Azonban Kuba után Nicaraguában is fordulat következett be. A Somoza família diktatúráját megdöntötte a sandinista népi felszabadítási mozgalom. Áldozatokkal, szenvedésekkel és fájdalommal szegélyezett út vezetett idáig. Másutt, Guatemalától Hondurasig, még tart ez a küzdelem és szüntelenül nő az áldozatok száma. Panamában is élő az emlék, a több, mint kéttucat diákmártír emléke. Függetlenségi menetüket sortűz fogadta a Csatorna-övezet határán. A Nemzeti Szégyen Napjáról minden évben megemlékeznek. Salvadorban hatodik esztendeje polgárháború dúl, hatvanezer halott és súlyos sebesült, százezernyi menekült, az ország gazdasági élete szinte megbénult. A szélsőjobboldali halálbrigádok iszonyú kegyetlenséggel gyilkolnak. A hazafias erők tárgyalásokat kezdeményeztek, hogy véget vethessenek ezeknek az állapotoknak, de a diktatúra még az átmeneti tűzszünetet is megszegte. Külső hátvédre támaszkodnak. Amerikai katonai kiképzők vették kezelésbe a térség országait és hadseregeit, erőfitogtató hadgyakorlatok folynak szárazon, vízen és a levegőben. Ami a bázison elméleti kiképzési tárgy, s ami gyakorlati "vizsga", valahol Közép-Amerikában. Egész Latin-Amerika ellenforradalmi elemei között folyik a toborzás. A CIA fegyvert, pénzt, kiképzőket és útmutató kézikönyveket biztosít. A fegyverekkel szemben fegyver az agrárreformot szolgáló földmérő és a szerszám is. Kuba és Nicaragua, a térségbeli haladás e letéteményesei, a rendkívül nehéz körülmények között is folytatják országépítő munkájukat. Állandó fenyegetettség, mindennapos betörések és provokációk, kéretlen vendégek az égbolton. Ilyen helyzetben védik választott útjukat, próbálják felszámolni a súlyos örökséget, behozni a történelmi lemaradást. A hangrobbanások zaja sem némíthatja azonban el azokat az embereket és a felnövekvő nemzedékeket, akik bíznak erejükben s vallják, hogy Nicaragua nem lesz Grenada. A zene és a tánc, a latin-amerikaiak oly kedvelt kifejezési formája is ezt a történelmi optimizmust tükrözi. Kuba és Nicaragua nincs egyedül. A latin-amerikai kontinens nem akar továbbra is az Egyesült Államok "láthatatlan birodalma" lenni. Ezek a képsorok is elválaszthatatlanok a térségtől. Emberek, tömegek vonulnak, mindenütt mozgás és változás tanúi lehetünk. Katonai junták kénytelenek átadni a kormányrudat, diktatúrák recsegnek-ropognak, a nemzeti tiltakozás napjai követik egymást és a feliratok között egyre gyakrabban tűnik fel a "Jenki go home" jelszó. Hosszú út áll még előttük, sikerekkel és lehetséges visszaesésekkel, de ezt a földrészt sem lehet többé, senki sem tudja többé a múlt politikai kalodáiba visszaparancsolni. A Venceremos, a győzni fogunk, egyszerre fejezi ki nehéz küzdelmek ígéretét, a bizakodást, a győzelembe vetett hitet.

Kivonatos leírás: