Elhangzó szöveg: Új hajtások és új tervek, új tennivalók és jogosan alapozott új remények. Tavaszodik, egy rendkívül kemény, országot és embert próbára tevő tél után. Ennek az ünnepi, 40.-ik szabad tavasznak volt kiemelkedő eseménye az a számvetés és feladat meghatározás, amelyet az MSZMP XIII. kongresszusa végzett el. Gyakorlatilag minden ezredik párttagot képviselt egy küldött. Szám szerint 935-en gyűltek össze az új Budapest Kongresszusi Központban. A nemzetközi figyelmet és szolidaritást 50 testvérpárt küldötte fejezte ki. Később beszédben üdvözölte a tanácskozást az épp most érkező Grigorij Romanov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Megfigyelőként van jelen több szociáldemokrata és szocialista párt, és négy kontinensről százötven külön tudósitó számolt be a világszerte nagy érdeklődéssel kisért tanácskozásról. Régi és új harcostársak találkoztak, múltról, jelenről, jövőről beszélgettek. Két és fél évtized korszakos kongresszusainak emléke elevenedhetett föl. Amikor egy súlyos megrázkódtatás után úgy hangzott a kérdés, milyen úton és kivel haladjunk. Amikor megfogalmazódott a sokat idézett mondat: "Aki nincs ellenünk, az velünk van." [Részlet Kádár János 1962-ben, az MSZMP VIII. kongresszusán elmondott beszédéből, szinkron]: "Nem összeesküvéssel és bombakészítéssel töltik az éjjeleket és a nappalokat, hanem reggel bemennek a munkahelyükre és dolgoznak, azok az emberek a valóságban velünk vannak." Csaknem 20 év múlva ez egy újabb megfogalmazásban már így teljesedik ki. [Részlet Kádár János 1980-ban, az MSZMP XII. kongresszusán elmondott beszédéből, szinkron]: "Igazán, szívéből, teljes erejével az van velünk, akit mi meggyőztünk. Mert azt a produktumot, amit meggyőződéses ember egy ügy érdekében teljesíteni tud, az semmiféle parancsszóra meg eligazításra, meg pláne fenyegetésre nem tudja senki se, vagyis nem is fogja csinálni." Az idő múlik, új körülményekkel és feltételekkel kell szembenézni, de a változásokkal is töretlen politikát hirdeti az elmúlt időszak valamennyi kongresszusán átívelő központi jelszó: tovább a lenini úton! Részlet a központi bizottság beszámolójának szóbeli kiegészítéséből, a XIII. kongresszus jelentőségéről. [Kádár János szinkron]: "Ez rendkívül fontos esemény a párt, a kommunisták számára, de társadalmi rendünk, belpolitikai helyzetünk, a párt vezető szerepből következően jelentős befolyást gyakorol az ország fejlődésére népünk életére is. Egyöntetű óhajként jelentkezett, igényként jelentkezett, hogy a párt fő politikai vonalát folytassuk és a kongresszus adjon cselekvési programot a párttagságnak, dolgozó népünknek. A kongresszusi vita tapasztalatait a Központi Bizottság - amennyire ez lehetséges volt -, a kongresszusi okmányokban igyekezett hasznosítani. Kérem, hogy vegyék figyelembe és tudják be a Központi Bizottság javára, hogy bár az összes célokat - ahogy azt XII. kongresszus azokat meghatározta - nem tudtuk teljes mértékben és megfelelően megvalósítani és a szándék, a jóra való törekvés a szocialista építés előmozdítása volt minden tekintetben és mindenkor és minden kérdésben. Azonkívül tudják be a Központi Bizottság javára, ha osztják nézetemet, hogy a kongresszus mindvégig nyílt politikát folytatott, eredményekről is szóltunk, mikor az helyes és szükséges és illő volt, de a problémákat és a nehézségeket nem titkoltuk soha párttagság, sőt népünk előtt sem. Ez nagyon fontos. És hogyha magáról Központi Bizottság beszámolójáról kell szólnom, azt hiszem az önök ítélete is az lesz, hogy a súlyos gondokat és problémákat nem igyekeztünk a szőnyeg alá söpörni, hanem ezekről maga Központi Bizottság beszámolója is nyíltan szól." A központi ellenőrző bizottság jelentéséhez Gyenes András fűzött kiegészítéseket. Ezek között kitért azokra az erőfeszítésekre, amelyek a társadalmunktól idegen jelenségek vissza szorítására irányultak: "Vannak eredmények, de még korántsem szólhatunk arról, hogy sikerült mindenütt megszüntetni a korrupciót, vesztegetést, harácsolást. A párt határozott álláspontja, hogy a nemkívánatos jelenségek ellen, kellő időben, határozottan fel kell lépni, a visszaéléseket le kell leplezni, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást!" Felhívta a figyelmet arra is, hogy a párttagoknak személyes példamutatással kell, elöl járniuk ebben a küzdelemben! A beszámoló jelentések, valamint a vitaindító kiegészítések nyomán sokoldalú, termékeny vita bontakozott ki. A budapesti pártbizottság első titkára a főváros 224 ezer kommunistájának véleményét tolmácsolta. Más küldöttek a maguk szűkebb közössége, az iskolai tanári testület, a nagyüzem szocialista brigádja, a délmagyarországi termelőszövetkezet tapasztalatairól, eredményeiről és gondjairól, az egész párt és az ország nyilvánosságára kívánkozó problémáiról beszéltek. A bánya munkaerőhiányai, az üzemigazgató nyugtalansága a műszaki fejlődés lassulása miatt, az állandó megújulás szükségességének hangoztatása, a nem keveset vitatott kisvállalkozások különböző oldalainak bemutatása, a reális érdekvédelem kérdéseinek felvetése, a hétköznapok során mindenkit foglalkoztató ügyes-bajos dolgok joggal kaptak helyet a párt legmagasabb fórumán. És szót kapott a munka becsületének kikövetelése, az a visszatérően megfogalmazott gondolat, hogy gondjainkat csak magunk, a munkákkal oldhatjuk meg. A kongresszus országépítő munkánk, gyorsabb haladásunk műhelyévé válhatott, hogy új gondolatokkal, új lendülettel haladjunk a bevált úton, a lenini úton.

Kivonatos leírás: