Elhangzó szöveg: A fejlődés egyik alapfeltétele a gyorsan, hitelesen kapott és továbbított információ. Életet ment, katasztrófát előz meg, tájékoztatva irányít. A már-már egész világunkat behálózó elektronika jóvoltából jutnak el sokszor földrészeken át, néhány másodperc alatt a legfrissebb információk a hírügynökségi központokba. Csöngő telefonok, kattogó telexek. Felelős szerkesztés: mi az, amit gyorsan továbbítani kell? A jó hír röviden tartalmazza azokat az információkat, amelyek az olvasónak, a hallgatónak, a nézőnek egyaránt fontosak lehetnek. Felgyorsult világunk szinte minden percében történik érdeklődésre számot tartó esemény. Ezek továbbítása, begyűjtése, megszerkesztése modern, drága berendezéseket kíván. A századforduló csodája a mozgókép. S a film mellé napjainkban felzárkózott a televízió, a videó. Ezzel a fejlődéssel igyekszik lépést tartani az idősebb testvér az írott sajtó is. [Szinkron] "Igen. Igen, Mozgó Képek. Köszönöm a kapcsolást. Yes." Aki a legnépszerűbb művészeti ágakról és tömegtájékoztatási eszközökről még több és alaposabb információhoz kíván jutni, annak a Mozgó Képek nyújt választékos szolgáltatást. A közelmúltban alakult újság a film-, a tv-, a videóbarátok lapja. A szerkesztőségben nem csupán érdekes, olvasmányos, ismeretterjesztő folyóiratot állítanak össze, hanem izgalmas segédanyagokat is megjelentetnek a lapban. Jelszavuk: Nézze meg, hogy mit néz meg! [Szerkesztőség, szinkron]: "- Azt hiszem, hogy ezeket megtarthatnánk. Ez egy eredeti kép, ez valóban a Bergman gyerekkor. Ugyanannak a jelenetnek a beállítása. Ez a filmből egy jelenet a szülőkkel. Ez az itt idézet résznek a fotója." Hogyan készül a film, a tévéjáték, a színdarab, a rádiókabaré? Hogyan a színvonalas videóműsor? Másképp nézzük, élvezzük azt a jó filmet a mozivásznon vagy a képernyőn, amelynek már a születése körülményeit is ismerjük. Ahogyan rendszeres vásárlói már bizonyára tapasztalták, és talán meg is szerették. Az ország legnagyobb példányszámú lapja, a "Rádió és Televízió újság" is jelentős változáson ment át a közelmúltban. A televízió, a rádióműsor idejének bővülése, műsorszámainak állandó gyarapodása a műsorlap változását is sürgette. Erről beszélt [Boros János főszerkesztő, szinkron]: "Nyár folyamán egy újabb változást hajtottunk végre. A lap közekére tettük a televízió műsort. Nem mi találtuk ki. Itt van például a francia Telérama című lap. Hasonló megoldást találtunk az NDK rádió és tv lapjában is. Pontosan ugyanazt csinálják, amit mi. Telefonokat kaptunk, hogy mi történt. Hát a 12. oldal után egész más dolog következik a 13.-on. Amikor elmondtuk, hogy miről van szó, megnyugodtak, sőt örültek a változásnak. persze nem mindenki. Van, aki azt mondja, hogy nem hajlandó szétszedni a lapot. Hát ő kénytelen átlapozni ezt a 8 oldalt és kicsit bajlódni vele. Hogy miért nem szedik szét? Sokan azért, mert attól félnek, hogy a család valamelyik ifjú tagja eltünteti, és akkor nem találják meg a televízió műsort. Csak a rádióműsor marad meg." Még jelentősebb az a változás, amely a Lapkiadó Vállalat két napilapjának életében történt. Erről Losonczi György, az Atheneum vezérigazgató-helyettese szól [szinkron]: "Azokon a magasnyomó rotációs gépeken állítjuk elő ezeket a napilapokat, melyek már az 1920-as, 30-as években is működtek. Hiszen még az Est című lapokat is ezeken a gépeken állítottuk annak idején elő. Ebből adódik, hogy komoly problémák vetődtek fel. Eléggé olvashatatlan volt, a képek minősége szinte az elmúlt években gyakorlatilag már nem volt hozható. És éppen ezért szükségszerűen vetődött fel az a megoldás, hogy ezen a helyzeten alapvetően változtatni kell! És miután fejlett tőkés országokban a napilapok színessé történő előállításával egy olyan váltás következett be, mely lehetővé tette számunkra, hogy ezeket a berendezéseket, jó állapotban lévő nyomógépeket megvásárolhassuk. Ezek a gépek jó minőségűek, hiszen a kihasználtságuk elég alacsony fokú volt. Viszont a rajta alkalmazott technológia valóban korszerű. A beruházást 1984 júniusában indítottuk és 1985 július elsején megvalósítottuk, a tervezett költségkereten belül, mert az eredeti összegnek alig 10%-át tette ki, mintegy 58 millió Ft értékben." Nagyobb betűk, képek, áttekinthetőség. Ezek jellemzik az ún. "Rajnai formátumban" megjelenő Magyar Hírlapot. Az újjászületés első pillanatait várja a nyomdászokkal együtt csaknem az egész szerkesztőség. A frissen nyomott lapot éjfél előtt Bajnok Zsolt főszerkesztő emeli le a gépről. [Bajnok Zsolt főszerkesztő, szinkron]: "Az új formátumra való áttérés az egész szerkesztőség életében nagyon fontos állomás. Lényegében azt jelenti, hogy az eddiginél mintegy 30%-al nagyobb terjedelemben jelenik meg az új újság. Ezen túlmenően számunkra nagyon fontos és talán az olvasók is szívesen fogják fogadni, hogy ezentúl képeket, méghozzá föltehetően jó minőségű képeket fogunk tudni közölni. Egészében pedig lapunk lényegesen szebb és jobb, ízlésesebb, olvashatóbb köntösben fog megjelenni, mint az elmúlt 17 esztendőben. Továbbra is szeretnénk frissen nagyon hitelesen, reálisan és őszintén napról-napra beszámolni mindarról, ami ebben azországban és határainkon kívül történik." Egy cikk az első nagyformátumú Magyar Hírlapból: "Milyen a mindennapi kenyerünk?" Ennek az örökösen friss témának járt utána Franka Tibor újságíró. [Franka Tibor, boltos, pék szinkron] "- Milyen kenyeret küldenek? - Hát általában szép pirosra sültek, magasak. Forró legyen, az a fontos! - És ezt mindig lehet teljesíteni? Hát általában igen. Ahhoz, hogy a kenyér mindig meleg legyen, friss legyen, naponta hányszor kell szállítania? - Hát ez mindig attól függ. Hétvégén többször, hét elején kevesebb, de igyekszünk mindig sűrűn járni. Keveset vinni egyszer, hogy mindig meleg legyen. - A pékség az a város másik végén van. - Inkább fogyjon több benzin, nem számít, de mindig meleg legyen a kenyér! - Nemcsak friss meleg ez a kenyér, hanem nagyon szép a formája is, csodálatosan magas. - Nálunk 5-6 kovásszal dolgozunk. Többször stészoljuk át a tésztát. - Mit csinálnak? - Stészoljuk le a tésztát. - Ezek szakkifejezések, gondolom? - Igen. Kézzel virgoljuk és rövidebbre apslagoljuk ezeket. Az mit jelent, tessék. Ezt hajtogatásnál, nem húzzuk meg olyan nagyon, hogy hosszú legyen, hanem rövidebb legyen a kenyér. És a vágás határozza meg, hogy az a kenyér magas vagy laposabb lesz. - És ehhez csak szakember ért? - Csak kitűnő szakemberekkel tudják ezt megcsinálni. - Ezt géppel nem lehet? - Géppel nem lehet, mert a gép az gömbölyít csak és nem. - És mit gondol most, itt mellettünk a közértben mennyi kenyeret rendelnek? Sokkal kevesebbet, mint öt évvel ezelőtt mondjuk? - Biztos és nagyon sok kárba vesz, mert látni is, hogy kiszáradt kenyerek állnak a pulton és nem viszi senki. - Mit gondol, miért nem tudnak az államiak ilyen jó kenyeret sütni, mint a maszekok? - Hát mi lehet ennek az oka?" A nyomdai változással a kormány félhivatalos és a Hazafias Népfront napilapja külső megjelenésében felzárkózott legjobb kiállítású lapjaink sorába.

Kivonatos leírás: