Elhangzó szöveg: Egy évszázadnak kellett eltelnie, most amikor halálának 100. születésének a 175. évfordulóját ünnepeljük, hogy széles e világ felfigyel Lisztre. Most kezdi észre venni a művelt világ, hogy a mi Lisztünk születésétől kezdve az európai zenei életnek első ízben nagy virtuóza volt később, mint érett ember, zene költője és ma pedig zeneköltészetének örökösei vagyunk. Burgerland Raiding, valaha Sopron megyéhez tartozott és Doborján volt a neve. Ma emlékház az épület, ahol a XIX. század egyik legnagyobb zeneszerzője 1811. október 22-én, az Esterházy hercegek számadójának fiaként megszületett. "Idestova 15 éve hagyta el apám békés hajlékát, hogy velem a nagyvilág forgatagába vesse magát... Azóta megszoktam, hogy Franciaországot tekintsem hazámnak, s nem gondoltam arra, hogy másik hazám is van." - írja Liszt Ferenc 1838-ban, amikor a nagy pesti árvíz megrázó híre eljut hozzá, majd így folytatja: "Ó, én vad és távoli hazám! Ismeretlen barátaim, óriás családom! Fájdalmad kiáltása visszahívott hozzád; egész bensőmet felkavarta a részvét, s én lehajtottam a fejemet szégyenemben, hogy ily sokáig megfeledkeztem rólad..." Felébredt érzelmei tettekre sarkallták: az árvíz évében több hangversenyt adott Bécsben, a magyar árvízkárosultak javára. [Forray Miklós. a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, szinkron]: "Már 1911-ben Bartók Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a liszti örökség olyan érték, amely a magyar zene jövőjét és európai zene jövőjét meghatározza. Bartók nem tévedett. Elérkezett, megérett az a pillanat és ez a mostani jubileumi esztendő, amelyre az egész világ felfigyelt és most éppen az ünnepi napokban gondolunk különösen arra, hogy a liszti hatás életművének a hatása ezzel a megemlékezéssel nem csak Európában, hanem Európán kívül is a világ minden részén meghozza azt a pillanatot, amelyre mi vártunk és amelyet mi Liszt Ferenc Társaság is reméltünk." Liszt Ferenc 12 éves volt, amikor a pesti közönség először hallotta zongorajátékát. Európa elismert művésze, amikor felnőttként gyakori és sikeres előadója a magyar hangversenyéletnek. 1840-ben egyik fellépése után nemességet jelképező díszkarddal ajándékozzák meg a nemzet nevében, s Vörösmarty ódával köszönti. Számos magyar városban zenei esemény egy-egy Liszt hangverseny. 1840 Sopron, majd Szekszárd, ahová öregen is többször visszatér, s élvezi Augusz Antal vendégszeretetét. Több hangversenyt ad itt is a régi színlapok és belépőjegyek tanúsága szerint. Már nemcsak nagy pianista, de elismert zeneszerző is. Az esztergomi bazilika felszentelésére misét ír. 1875 Pesti Vigadó. Szent Erzsébet legendája című oratóriumát a szerző vezényli. 1867 Mátyás-templom. A kiegyezés után Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák. Liszttől ünnepi misét rendelnek, de a ceremóniára nem kap meghívót. Az Európa-szerte híres zeneszerzőt hazája még mindig jótékony célú hangversenyeiért díjazza legjobban. Sürgetik itthoni letelepedését is, ennek eredménye, hogy 1871-től állandó lakást bérel Pesten. Ez az év a háromszögű életmód kezdete. Már nem a nagyvilág vándora. Idejét három város között osztja meg. Róma, Weimar és Budapest a tanítványok egy-egy körét jelenti számára. Ifjúságában forradalmi eszmékért lelkesedett, de korában a zenei érvényesülés uralkodók kezében volt. Az egyház, a vallás felé fordulását is nagyrészt zenei reformtörekvései motiválták. De itt is, ott is akadályokba, értetlenségbe ütközött. 50 éves művészi jubileumát itthon ünnepli. Díszes ajándékokban és nagy szavakban nincs hiány. 1875-ben anyagi és szellemi támogatásával jön létre a budapesti Zeneakadémia. "Őcsászári s apostoli királyi Felsége f. é. 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával Nagyságodat a Budapesten felállítandó országos magyar zeneakadémia elnökévé, az intézetben szabad lakás élvezményével legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott." A Zeneakadémia első otthona a mai Népköztársaság útján ma is áll. 1986 őszén, az évfordulón ide költözik a Liszt múzeum. Az 1907-ben épült Liszt Ferenctéri Zeneművészeti Főiskolát Stróbl Alajos Liszt-szobra díszíti. Valódi megbecsülés helyett alkalomszerű ünnepségek részese. Ilyen alkalom 70. születésnapja is. Az 1884-ben megnyitott Királyi Operaház szoborral tiszteleg a mester előtt, de zenéjét nem becsülték annyira, hogy a megnyitóra komponált művét előadják. Magyarságának tudatos vallomása az 1885-ben komponált Magyar történelmi arcképek a reformkor nagy egyéniségeinek állít zenei emlékművet. Egyik levelében így vall: "Ami a magyar zenét illeti, barátaim azt állítják, hogy meglehetősen hozzájárultam elterjesztéséhez: vagy tizenöt rapszódia, ezek közül hat zenekarra. A Koronázási mise, a Hungária című szimfonikus költemény és több magyar induló tanúskodik aktív hazafiságomról a művészetben." 1886. július 31-én halt meg Bayreuthban. 1986. világszerte Liszt emlékév.

Kivonatos leírás: