Elhangzó szöveg: A sokszor emlegetett és ritkán dicsért lakótelep. Ahol lakva sem ismerhetik meg egymást eléggé az emberek. Ehhez közös munkára, közös erőfeszítésekre és közös élményekre van szükség. Gazdagréten ennek szolgálatába állították a kábeltelevíziót is. [nyilatkozó helyi lakosok]: " – Mi laktunk már lakótelepen, Újpalotán, de ott az volt, hogy az ember hazament, magára csukta az ajtót és aztán sehova tovább, senki rám nem nyitotta az ajtót, hogy mi történik, mi van velünk. Itt azér', itt a házban is és, és a lakótelep többi részén is, hát van egy jó pár ismerősünk már mióta itt lakunk. Tehát jó az, hogyha az embertől megkérdezik néha, hogy hogy van, mit csinál, vagy mit tudom én, átmegyünk a szomszédba egymáshoz egy 5-10 percre beszélgetni, szóval ez a lakótelep én úgy érzem, hogy más, mint a, általába ami a lakótelepen lenni szokott, illetve amilyen elképzelés az emberekbe van. Én nagyon szeretek itt lakni. – Én nagyon megszerettem itt. Barátaim is vannak már. – Azér' ezek szerint, ha jól értem, még a közösségi televízió ebbe segített is? – Igen, igen. Határozottan segített a közösségi televízió. Be vagyunk zárkózva a lakásokba, ugye egy házba ahogy vagyunk, hát nézze, ott legalább száz ember lakik. Barátság nem alakul ki, mer' ez létezhetetlen. De ezen körösztül sokkal közelebb kerülünk egymáshoz. Megismerjük egymásnak a bajait, hiányosságokat meg hogy min kell javítani. – Hát az adások, amennyit én látok, aránylag jók, de nagyon keveset, mer' mindig főzési időbe esik nekem, úgyhogy én nem nagyon nézem a közösségi televíziót. – Sok olyan dolgot tudunk meg tölle vagy belőle, amit máshonnan nem tudnánk meg, vagy igen sok utánajárással lehetne megtudni. Akár a telefonellátási problémák, a bevásárlási lehetőségeknek a problémái, gyógyszerellátási problémák, mer' még jelenleg sincs gyógyszertár a lakótelepen. Ez a kábeltelevízió ez ténylegesen gazdagréti közösségi televízió, tehát ennek a közösségnek az érdekében van és ennek a közösségnek az érdeklődésére számot tartó dolgokról, közvetlen informál. Én nem hiszem, hogy a rákospalotaiakat érdekli, hogy én most itten megnyitották-e az ABC-t avagy sem, vagy, hogy az ABC koszos-e vagy sem. Ez minket érdekel viszont, hogy rend lesz-e végre a lakótelepen vagy sem. Vagy tudunk-e parkolni, mer' ez itt az egyik legkritikusabb kérdés, vagy nem. Ez a mi gondunk, ez a mi problémánk." A Havanna lakótelep immár huszonötezer ember otthona. Valóságos kis város. Van mit tenni házuk táján és szívesen tesznek is, ha közösségi-társadalmi munkáról van szó. A helyi képernyő itt is elkelne. [nyilatkozó helyi lakosok]: " – Ön szerint miért lenne jó a kábeltelevízió egy ilyen nagy lakótelepen? – Hát egy ilyen nagy lakótelepen hát egyrészt, mondjuk, hogy a tévébe látja, mint közösségi televízió, egyrészt mondjuk a lakósságnak a informálása, másrészt pedig hát mondjuk a meglévő műsorok színesítése. De hát egyenlőre itten még nem vetődött fel. Várjuk, hogy fölvetődjön, de még... – Hát én má' hiányoltam, mer' más lakótelepeken vagy a sógoréknál van, ők Újpalotán laknak. Hamarabb eljut mondjuk egy tanácstagnak a felhívása a lakossághoz, mint hogyha mindenkihez személyesen elmenne esetleg vagy gyorsabb szerintem így. Meg hát olyan dolgokat például, hogy gondolok, információban, hogy esetleg hogy mit várnak el lakosságtól, milyen segítségeket. Mer' így, hogy falragaszokat kitesznek, plakátokat, vagy letépik a gyerekek, mer' sok gyerek van a lakótelepen." A Tanács érzi, érti is ezt a korigényt, erről beszél a Híradó, s talán egyszer majd a kábeltévé kamerája előtt is Pintér Lajos elnökhelyettes. [Pintér Lajos]: "Évente négy alkalommal jelenik meg kerületi újságunk, a Peremváros című lap, amelyben a kerület életéről, a tanács munkájáról tájékoztatjuk a lakósságot. A lakosság ezt nagyon szívesen fogadja, és azt kéri, hogy helyes volna, sőt szükséges volna, hogy ez a lap rendszeresebben jelenjen meg. Erre nincs lehetőségünk és úgy gondoltuk, hogy feltétlenül egy új tájékoztató formát kellene meghonosítanunk, s ez pedig a kábeltelevízió lenne a telepen. A lakósság tájékozódna részben a tanács munkájáról, részben pedig a közösségek kialakittásához is jelentős mértékben hozzá tudnánk járulni." Gazdagréten a legizgalmasabbak a hétfői élő adásnapok. [nyilatkozó helyi lakos]: "Én azt hiszem, hogy a kábeltévé nagyon összehozza az embereket, már csak azér' is, mer' a műsorok meg a különféle programok közepette igencsak sok embert megismer az ember és aztán jó őket például a másnap a buszon viszontlátni, hogy jé, ezt az embert ebbe a műsorba láttam." A kábeltelevízió képes valóra váltani akár a Szentivánéji álmot is: többször hirdettek és szerveztek utcabált a nevezetes napon valamennyi korosztálynak s minden tánc kedvelőinek. De hívták lakótársaikat Mikulásra és gyermekprogramokra is. A stúdiószemélyzet a munkából való hazatérés után gyülekezik, szenvedélyük és hobbijuk a televíziózás. Gazdagrét "Takács Marija" pedig Modróczky Krisztina. [Modróczky Krisztina]: "Éppen volt itt valami egészségügyi probléma a lakótelepen, ami abból adódott, hogy nem volt telefon és nem tudtuk a mentőket hívni, s akkor a Nagypál Endre, aki itt a stúdiónak a vezetője, leszólított, hogy mondjam már el pár szóba, hogy hogy lehetne segíteni itt a lakók egészségügyi problémáin. És akkor elmondtam kint az utcán nagy szélfúvásba, hogy hogy kell mentőt hívni, hogyha legközelebb ilyen probléma adódik. Most má' egyre többen vagyunk, és egyre többen jönnek le segíteni, akik, főleg a fiúk, akik itt élvezik a technikát, de azt, aki beülne és beszélne, azt még nem nagyon találtak, úgy lászik ahhoz nagyobb bátorság kell, nem tudom. Én valahogy idekeveredtem, most már ott tartunk, hogy habár mi riportot kell csinálni, akkor azér' szólnak, és most má' úgy érzem, hogy szinte minden hétfőn este fél hétkor itt a helyem. Hogy elkapja az embert valahogy a hév, amikor lejönnek a lakók meg má' néha közértbe leszólítanak, hogy ez a gond, ez a probléma és akkor lejövök, megbeszéljük itt a kollégákkal, hogy erről csináljunk egy műsort. És akkor örülünk, hogyha tényleg az a zöld füvesítés megtörténik, tényleg a busz megáll ott, ahol mi szeretnénk, szóval azt hiszem, hogy ez örömet okoz itt mindenkinek." [élő adás, bemondónő]: "A jövő hétre elfogadta meghívásunkat a Fővárosi Tanács Középfokú Nevelési és Oktatási osztályvezetője, dr. Párizs Lajosné. Ahhoz azonban, hogy ez az adás eredményes legyen, és kellő információval tudjunk szolgálni, szükségünk van a nézők segítségére. Ezért arra kérem önöket, hogy akinek a továbbtanulással kapcsolatban kérdései lennének, azt még ezen e héten a kábeltévé postaládájába dobják be!" [Nagypál Endre stúdióvezető]: "Az a erőteljes urbanizáció és jobban mondva a lakótelepek kialakulása nem tette lehetővé, hogy a helyi kommunikációnak az a szerves kiépülése, ami a hagyományos városokban, településekben mindig adott volt, az tovább éljen, illetve újjáalakuljon vagy megalakuljon. Gondolok arra, hogy, hogy egy kisvárosban a piactérnek, a legényegyletnek, a délutáni vagy a vasárnap délelőtti sörözésnek, délutáni sör, de még akár a kuglizásnak is nem csak az effektív ténye volt érdekes, hanem ott emberek találkoztak, emberek az információkat ki tudták cserélni és vasárnap estére egészen biztos, hogy megtárgyalták saját közösségük ügyes-bajos dolgait. (…) Az elmúlt időben nagyon sok alkalommal meghívtuk mindazokat, akik, és az itt lakók életében rendkívül fontos információkat tudnak nyújtani. Nagyon sok mindent az illetékesektől hamarabb tudtak meg az itt lakók, mint ahogy a bizonyos gondokkal a kerületi tanács vezetői szembesültek volna. Ugye a kerületi vezetők megpróbálják ezt az újfajta vezetési módszert megtanulni, ezzel együtt élni. Azt hiszem, amikor arról beszélünk, hogy demokrácia és ezt valamiféleképpen tartalommal kell megtölteni, akkó' mindenféleképpen az a vezetési stílus, amikor vezetettek és vezetők voltak, ez sokkal inkább az kellene, hogy vezetők és választók. Na, most ebben a tekintetben a választói magatartás az feltételez egy informáltságot is és ezek a választók a vezetőiket megbízták egy feladat ellátásával. Na, most ehhez is hozzátartozik az alapvetően az információ, vezetni világtalanokat lehet. Az az érzésem, hogy Gazdagréten már nem világtalanok. Igenis látók. És tulajdonképpen a megbízást a látók adják a vezetőik számára." Ehhez a látáshoz, egy jó kábeltelevízió esetében, a nézés is hozzásegíthet.

Kivonatos leírás: