Elhangzó szöveg: Az archív képsorok az építőtábori mozgalom kezdetét idézik. A fiatalokhoz látogatók érkeznek, vezetőjük Komócsin Zoltán, a KISZ KB alapító titkára. A 30. évfordulóját ünneplő építőtábori mozgalom 1987-ben negyvenezer fiatalt foglalkoztatott. [Králikné Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára]: "1958-ban kezdődött, a Hanság lecsapolásával, azt hiszem, hogy erre mindenki emlékszik, mert amikor az építőtáborozás történetéről szó van, akkor mindenki szívesen hozakodik elő az akkori élményeivel. A Kommunista Ifjúsági Szövetség egyéves volt, amikor ennek a munkának a szervezésébe fogott, ezzel is bizonyítva, hogy a fiatalok részvétele elengedhetetlen e gazdasági építőmunkában. Tulajdonképpen azóta is minden nyáron tarkítják az építőtáborozó fiatalok az országot és munkájukkal, teljesítményükkel hozzájárulnak a gazdaság eredményeihez. Az éptőtáborok közül a legismertebb a mezőgazdasági építőtábor, ezekben a nyáron a diákok gyümölcsöt szednek, kukoricát címereznek. Ezekbe az építőtáborokban a fiatalok nemcsak a munkavégzés miatt mennek természetesen, hanem a közös együttlét, a szórakozás, a romantika miatt is. Azt lehet mondani, hogy az 1980-es év fordulópont volt. Itt erőteljesen rá voltak arra kényszerítve a mezőgazdasági vállalatok, hogy elgondolkodjanak, hogy mi éri meg számukra, egyfelől, másfelől pedig a saját munkaerejük megtartását is biztosítani kellett. Ezért ezekben a vállalatokban elindult a gondolkodás, kiadták a dolgozóiknak részes művelésre, szakcsoporti tevékenységre ezeket a munkákat, gyümölcsszedést, és így a diákok egyre jobban kiszorultak ebből a munkából. Tehát el kellett azon gondolkodnunk, hogy ezt a nagyon kedvelt formát, amire minden volt KISZ-es szívesen emlékszik, hogyan lehetne tovább fejleszteni vagy legalábbis létét megőrizni a mozgalmunkban. Kellett keresnünk olyan területeket, ahol a társadalomnak szüksége volt rá, mert valamilyen hiányt pótolt, vagy pedig olyan csúcsidőszakok keletkeztek a munkában, amit a saját munkaerejükkel nem tudtak volna megoldani. Mikre gondolok itt? A kereskedelmi vendéglátáipari építőtáborokra, a turistaközpontok közelében, Balaton partján vagy a Dunakanyarban, lakásépítő táborokba, lakásszövetkezetek szervezték diákmunkával ezeket a táborokat, valamint szociális segítő táborokra is gondolok. Rég nyáron én magam is szakmai gyakorlatot töltöttem, akkor bizony gyakran kifliér' kellett kimenni, vagy letörölgetni a gépeket, megolajozni a gépeket, tehát ilyen feladatokat kaptak a fiatalok, betanított segédmunkát végeznek. Ezekben az építőtáborokban pedig teljes értékű munkát. Az előbb említettem a vendéglátóipari táborokat, itt szó sincs arról, hogy a gyerekek rohannának haza a munka elvégeztével, hiszen partnerként tekintik az eladók is meg a felszolgálók is, a munkájuk értelmesnek bizonyul. A Balaton partján idén nyáron megnyílt Aranyhíd bevásárló központot nem lehetett volna megnyitni a diákok segítsége nélkül, hiszen ebben az időszakban nem tudták biztosítani az eladók megfelelő számát." Segítség tehát a vállalatoknak, s érdekes munka a fiataloknak, akik a kötelező szakmai gyakorlat egy részét itt töltik. Aki idegen nyelvet tud, azt is hasznosíthatja. A Kalocsai Lakásépítő Szövetkezet is a fiatalok segítségével teljesíti tervét. Az sem utolsó szempont, hogy ebben a táborban a szakmai gyakorlatnak olyan fogásait is elsajátíthatják, amelyek a nagy építkezéseknél ma már ritkák, de a szakmai tudás teljességéhez hozzátartoznak. [Králikné Cser Erzsébet]: "Kollégiumba laknak a gyerekek és azért, hogy a szállásdíjat ne kelljen fizetni, ezért kifestették a kollégiumot. Én azt hiszem, hogy ilyen megoldásokkal is azon kell lennünk, hogy megérje az építőtábori szervezés. Saját üzemeltetésű építőtáborainkat az jellemzi, hogy itt alapvetően mi gondoskodunk a szállásról, mi magunk szervezzük ide a fiatalokat is. Azért jobb a vállalatoknak, mert nem kell megteremteni az építőtáborozáshoz az infrastruktúrát. Így rugalmasabb lehet az építőtábori mozgalom reagálása az igények kielégítésére, hiszen a mezőgazdasági építőtábornál bizony tíz évig üzemelő komoly létesítményeket kellett üresen otthagyni, azért mert már rájuk nincs szükség. Pedig ez óriási költséget jelentett akkor és tulajdonképpen most is, hiszen fent kell ezt tartani. [bográcsozás]: " – Fiúk, akkor egy kicsit vegyetek, tiszta kézzel! Kézzel, kézzel, igen, nyúljatok bele! Nyúljatok bele nyugodtan, nyúljatok bele! – Nyúljál bele, úgy is eszel belőle! Itt a kiskanál! – Körbe zsírozod mindenütt! – Jó, akkor tegyétek fel oda a láncra, egy ember segítsen, akassza ki! Oké, jó, azt hagyjad! (…) Paprikát rá!" Az elmúlt évek új építőtáborai környezetvédelmi építőtáborok. Vannak vízvédelmi építőtáboraink a Balaton környékén, ahol a Balaton biológiai egyensúlyát próbálják javítani, a természeti szennyeződésektől próbálják megtisztítani és a közösségi szennyeződésektől a Balatont. Van környezetszépítő táborunk is Ónodon, ezt egy országgyűlési interpelláció hívta létre, hiszen ez az az ónodi vár nagyon leromlott állapotban volt, építőtáborozó diákmunkával próbáljuk ezt immár harmadik éve helyrehozni. Olyan fiatalok jönnek ide, akik érdeklődnek a régészeti tevékenység iránt. [régészeti munka]: " – Ezek a csontok vajon emberi vagy állati eredetűek? – Hát ez, ezek itt mind állatcsontok, szóval a várnak a területén találtunk már embercsontokat is, mert itt, még mielőtt a vár megépült, volt egy kis templom és körülötte temető, és a templom körüli temetőből előkerültek embercsontok is, de ezek, amiket most tisztítotok, ezek állatcsontok. – Azon tanakodtunk, hogy ezt mi vázának néztük, és hogy miért a belseje zöld, szóval miért az zománcozott? – Ez nem váza, hanem egy úgynevezett kályhaszem. Az a lényege a dolognak, hogy sok-sok ilyen szemből rakták össze a kályhát és ez volt a belső része. – És ez mi? – Ebből már több darabot is találtunk, érdekes módon a másik három párja az tavaly került elő, egy kutatóárokban az akkori diákok találták, valószínűleg egy reneszánsz kandallónak lehetett a lábazata, azt díszítette valamilyen alakos, figurális ábrázolás…" [Králikné Cser Erzsébet]: "A 30. évfordulón rendre feltesszük a kérdést, hogyan tovább? Tulajdonképpen, amikor sorsfordítás előtt áll a gazdaság, akkor nem gyakorolhatunk politikai kényszert a vállalatokra, hogy számára veszteséges tevékenységet folytassanak, és ez így van jól. Ha reagálunk a társadalom, a gazdaság igényeire, mi magunk megpróbáljuk rászorítani a diákokat nagyobb teljesítményre, akkor azt hiszem, hogy van jövője az építőtábori mozgalomnak."

Kivonatos leírás: