Elhangzó szöveg: Sok kétségbeesett vélemény szerint a lélekharang hamarosan kultúránk felett is megszólalhat. Könyvkiadásunk kínzó nehézségei nemzetünk jövőjére is kihatnak majd, ezért a figyelmeztetés nem jöhet elég korán. [Veszely Ilona, Szépirodalmi Könyvkiadó, sajtófőnök]: "A könyvkiadás a Kulturális Minisztérium területe. A nyomda az Ipari Minisztériumé és a könyvkereskedelem pedig a Kereskedelmi Minisztériumé. Tehát, ez az egy darab könyv három tárcához tartozik és a három tárca nem egészen összehangoltan dolgozik. Magyarországon elmegyünk valamiféle egészen különös merkantil szemlélet felé. Ami nem baj, csak mellette törődni kellene avval, hogy az embereknek szépséget is adjunk. Zenét, mozit, könyvet. Mert ha nincs az emberek szívében szépség, akkor az történik, ami már sajnos történik, hogy gorombák, hogy érzéketlenek, hogy rossz modorúak, hogy nem köszönnek vissza, hogy a hivatalba belénk rúgnak és ez mindig rosszabb lesz. Nehezen élünk. Legalább ott legyen, hogy szép a környezetünk, szép a lelkünk, szép gondolatok vannak a fejünkben. Amikor kéziratban elolvassuk a könyvet, akkor meghatározzuk, hogy milyen olvasórétegnek kívánjuk ezt eljuttatni. A könyvet felajánljuk a terjesztőknek, akik azt mondják, hogy harmincezer példány. Én azt mondom, hogy százötvenezer. Mit gondol, hány példány fog megjelenni belőle? Természetesen harmincezer. A tavalyi kettőszázötven helyett, mintegy százötven könyvet fogunk csak az idén kiadni. Azt gondolom, hegy nem kell nagyon messze nyúlni a múltban, hogy rájöjjön az ember, hogy mit jelent, hogy ha a magyar íróknak megélhetési gondjuk, s ebből kifolyólag rossz kedvük van. Na, ez senkinek sem jó." [Losonczy György, Atheneum Nyomda, vezérigazgató h.]: "Egy könyv előállításának az ára, amelyik végső fokon a nyomdaszámlában ölt testet, döntő mértékben, 50-55%-ban a papírár teszi ki. Ez együttesen a nyomdaszámlában lát napvilágot és talán a helytelen kiadói megnyilatkozások, beidegződések is e köré csoportosulnak, hiszen végső fokon a számla együttes összegben ezt takarja. A sajátságosan kialakult magyar struktúra úgy a folyóiratgyártásban, mint a könyvkiadásban, az én megítélésem szerint a lehető legrosszabb rendszer, ami kialakulhatott. Szoktam mondani volt, az ellenségeink sem tudtak volna rosszabb rendszert kialakítani. A kiadó, szerkesztőség, a nyomda, a posta és a könyvterjesztők egymással teljesen ellentétes érvek, rendszerekben működnek." [Veszely Ilona]: "Muszáj lenne már határt szabni. Mindenféle ilyen áremelkedésnek, ami ebben az országban dúl, mert ha ez nem történik meg, akkor a jövő nemzedéke úgy fog felnőni, hogy a szívében nem hordoz szépséget, a könyvből való szépséget, mert nem tudja megvenni most a szülője neki és egy teljesen érzéketlen, buta és a szépre nem fogékony nemzedéket fogunk felnevelni. Nem hiszem, hogy meg fogja nekünk köszönni."

Kivonatos leírás: