Elhangzó szöveg: A 25 éves Erzsébet híd születése óta Budapest egyik jelképe. Elődje képét már csak ez a felvétel őrzi. [Baróti Géza újságíró, szinkron]: "Egy bizonyos januári napon, január 17-e volt 1945-ben még át tudtam jönni Budáról Pestre. Messzire nem jutottam el. A Fórum mozinál már barikádok emelkedtek, úgyhogy késő délután visszafordultam. A hídon átjönni már életveszélyes volt." Hitler fasisztái az Erzsébet hidat sem kímélték. A dunai átkelésre egyedül ez a jeges út maradt. Mintegy felkiáltójel szökkent az ég felé 1958 nyarán az újjászülető Erzsébet híd első tartópillére. A munka rohamtempóban haladt. Hősköltemény volt ez, amit az időjárás viszontagságaival dacolva munkájukkal írtak a hídépítők ég és víz közé. Technikai bravúr, hogy szerelés közben egy percig sem akadályozták a vízi közlekedést. 1962 nyarán a két szerelőhíd összekötötte a két partot, Budát és Pestet. A következő év tavaszán a főkábelekre beemelték az első pályaelemeket. Fél évvel később pedig találkozott a Duna felett az új híd két szárnya. Ez a műszaki remeklés Sávoly Pál tervezőmérnök halhatatlan alkotása. A Filmhíradó kamerái hat éven keresztül rögzítették a hídépítés sokszor életveszéllyel járó fázisait. A csaknem 400 méter hosszú Erzsébet hidat, Európa leghosszabb kábelhídját 1964 telén avatták fel. Neve nem esett áldozatul a névváltoztatási hullámnak. Ma is viseli a Monarchia egykori királynéjának Ferenc József feleségének nevét. [Szinkron]: "Baranyi Katalin vagyok 1964 novemberében születtem, pontosan 25 évvel ezelőtt. Akkor avatták fel az új Erzsébet hidat. Vigyázzunk rá, hogy sokat tudjunk erre járni."

Kivonatos leírás: