Elhangzó szöveg: Vigyázat, lopják a fővárost! Így kiáltanak fel manapság a bonniak. A közelgő német egyesítés sok kérdése között alig kerül szóba a leendő főváros megválasztása. Ám a bonniak rosszat sejtenek. Kétezer esztendős városuk legnagyobb szülötte a német zeneóriás, Beethoven, kinek emlékével mindenhol találkozni lehet. A rossz nyelvek szerint Bonn azért lett a Szövetségi Köztársaság fővárosa, mert első kancellárjuk, Konrad Adenauer itt született. Az egykori kis kereskedőváros meg tudta őrizni eredeti stílusát és békéjét. Ugyanakkor a diákok, diplomaták és a hivatalnokok hazájaként büszkén viseli címét és ezzel a helyzettel meg is van elégedve. Az NSZK gazdasági súlyának megfelelően a világ egyik politikai központjává vált. Ám sokak szerint státusa ideiglenes volt mindig is, hisz Németország igazi fővárosa nem lehet más, mint Berlin. A bonniak viszont nem engednek a 49-ből! Ugyanis ekkortól viselik a fővárosi rangot és nem is akarnak ettől megválni. S noha annak idején féltek a világpolitika betelepülésétől, ma már ezer szállal kötődnek hozzá. S ez a vita egy a sok közül. Mert az egyesülés eufóriájában a nyugatnémet polgár egyre inkább a gazdasági számítások rideg adataival találja szemben magát. Mibe jön ez nekünk? - kérdi a hazafias érzelmű, ám jólétért aggódó adófizető. Nagyon sokba! - felelik erre gyorsan a bonniak. Hát nekik legalábbis.

Kivonatos leírás: