Elhangzó szöveg: Bár mi egyre kevésbé tudunk ezen nevetni, még akkor is, ha a kabaré tősgyökeres pesti műfaj. [Sas József, kabarérészlet]: "Kéri Kálmán azt üzente, e’fogyott a regimentje. Ha még egyszer azt üzeni, Irakba is e’ kő menni, ott érik a magyar szabadság, de hogy jövünk haza?" [Sas József]: "Természetesen állandóan változik a kabaré, és a pártállam, az úgynevezett egy-monolitikus pártállam alatt egyel viccelődtünk: jött a tabutéma, az ember elkezdett kacsingatni. Hát ma, amikor a sajtó, rádió, tévé, minden nyíltan megírja, én elkezdek kacsingatni, a néző azt hiszi, szemideggyulladásom van." [Sas József, kabarérészlet]: "Kálmán bácsi, én üzenem, messze van az Irak nekem! A szovjet géppisztoly nem Uzi, arra meg nagyon sok az arab…" [Sas József]: "Játszani kell, színházasdit, nem véletlen van itt a Ruttkai Éva, a Bessenyei Feri, szóval mi színházat is játszottunk. Manapság egyébként is úgy kell szórakoztatni egy kicsit a közönséget, jobban, mint eddig, mert legyünk őszinték, a politikával már mindenkinek tele van a bögye." [Gálvölgyi János, részlet az Én összeféltem magam c. kabaréból]: "Cseh Tamást nagyon szerettem, meg szeretem ma is, ha megengedik, akkor egy pici ízelítőt: Anyám gyümölcs helyett egy 100 Wattos villanykörtét csomagolt. Elindultunk a hegyek közé, mint harminc jó diák, úgy néztünk ki, mint falra vetített színes diák. Most jön a zenei rész: Kovács fizikatanárnak lábán kismamacipővel, homlokán egy iránytűvel, kezén sok-sok évgyűrűvel." [Gálvölgyi János]: "Én valahol, aznap este, amikor a néző megnézi, természetesen találkozni kell a napi eseményekkel, lehet az politika, bármi, ami történik a világban. Én nem hiszem, hogy az emberek arra ülnek be este, hogy a vezércikkeket vagy a tv-híradót nézzék meg este a színházban…" [Gálvölgyi János, részlet az Én összeféltem magam c. kabaréból]: "… Vértesszőlős tanárnővel, homlokán egy asztalterítővel, hóna alatt kombiné-vel, szájában egy klarinét-tal." [Sas József]: "Egyébként nem igaz, hogy most nincsenek tréfák. Az előbb hallottam épp egyet, azzal kapcsolatba, hogy a magyar ember mindig mindenről lekésik. Hát van ilyen, evvel a reprivatizációval kapcsolatosan is. Most hallottam egyet, hogy milyen az a magyar ébresztőszolgálat és az úgy az egész helyzetünkre jellemző, nem csak a vicc: Megszólal a telefon, hajnalba, fölveszi a delikvens. Halló, tessék! Kovács lakás? Igen, itt Kovács lakás. Maga kért reggel 7-re ébresztőt? Én kértem. Akkor húzzon bele, mert 11 óra! Na, én ezt úgy az egészre értem. Húzzunk bele, me’ szerintem mᒠdelet is elharangozták!"

Kivonatos leírás: